Téma: változatos (egy zarándokcsapat tagjainak történetei).
Stílus: modern, az angol realista irodalom felé mutat.
Hangnem: változatos: a történettől függően lehet humoros, szatirikus, gúnyos, lírai stb.
Cím: műfajjelölő, ugyanakkor a „mese” szóval az író több műfajt is jelöl (a kötetben szerepel példázat, széphistória stb.). A cím utal az elérendő úticélra is.
Idő: pontosan nem ismerjük.
Helyszín: a dél-londoni southwarki Dolmány fogadótól Canterburybe vivő út.
Verselés: a mű 17 000 sorból áll és két prózai történetből. A verses történetek időmértékes verselésűek, melynek 2 típusát alkalmazza Chaucer:
- a 3 keresztény példázat 7 soros strófákból áll (rímképlet: a b a b b c c).
- a többi mese is időmértékes, de páros rímű sorokból áll.
Szerkezet: keretes. A Prológus (900 sor) és a rövid, prózai zárszó közé ékelődik 24 mese.
Kerettörténet: a London déli részén található Dolmány fogadóból 30 zarándok elindul Canterburybe és az út fáradalmainak enyhítésére történeteket mesélnek egymásnak. Chaucer tervei szerint minden utazónak 2-2 történetet kellett volna elmondania menet közben és visszafelé jövetelükkor is.
A keret szervesebben kapcsolódik össze az elbeszélt történetekkel, mint Boccaccio Dekameronjában. A kerettörténet eseményei az utazó társaság tagjait jellemzik, és a mesék témája és nyelvi stílusa is megfelel az éppen beszélő történetmondó személyiségének.
Prológus: a Prológus szerepe az, hogy sorban bemutatja a szereplőket. Chaucer mesélői a korabeli angol társadalom egy-egy tipikus rétegéből valók, és együttesen a középkori angol társadalmat képviselik. A szerző leírja külső megjelenésüket, öltözéküket, jellemüket, testi adottságaikat.
Nyelvezet: a korabeli London környékének beszélt köznyelve, szabadszájúbb és vaskosabb Boccaccio novelláinak nyelvezeténél (Boccaccio irodalmivá formált nyelvet használt).
Szereplők, jellemek: Chaucer rövid, de teljes jellemrajzot ad hőseiről. A tipikus és az egyéni egyszerre van jelen, azaz a társadalmi típusok rajza mellett megjelennek egyénített tulajdonságjegyek is (pl. a molnár orrán szőrös szemölcs van, az egyik asszonyság ötször volt férjnél stb.).
Értelmezés: Chaucer teljes képet ad a lassan bomlásnak induló feudalista társadalomról. Célja a társadalomkritika (előremutató dolog). Leginkább az egyház képviselőit ostorozza (kolduló barát, papi poroszló). Viszont tisztelettel és szeretettel ábrázolja a népi alakokat (földműves, paraszti származású plébános), valamint a lovagot és fiát.
Világkép: reneszánsz, humanista erkölcsöt képvisel.
Jelentősége: a Canterbury mesék értékéből nem von le semmit az, hogy befejezetlen, csonka maradt. A Dekameron angolszász megfelelőjeként szokták emlegetni, annak ellenére, hogy az író nem ismerte a Dekameront.
