A cím a vers megszólítottját nevezi meg. Galeotto Marzio jó barátja volt Janusnak, később pedig Mátyás király udvari történetírója lett.
A vers retorikai felépítése: kérdés felvetése, érvek, ellenérvek, következtetés. 5 szerkezeti egységből áll.
Az 1. egység (1-4. sor) a témafelvetés, megszólítás és kérdés a címzetthez. Janus megkérdőjelezi Galeotto zarándoklatának helyességét.
A 2. egység (5-7. sor) egy érvelő rész. Janus azzal érvel, hogy a zarándoklat résztvevői csőcselék, hiszékeny népség, csak az ájtatosak, az ostobák és az álszentek mennek zarándokútra.
A 3. egység (8-12. sor) az érvelés folytatása. Janus arra biztatja barátját, hogy három görög filozófust kövessen, akik tudósok voltak és nem hittek az istenekben (Protagorasz, Theodorusz, Epikurosz).
A 4. egység (13-18. sor) a verset záró csattanót készíti elő. Amennyiben Galeotto mégis részt vesz a zarándoklaton, és meghallgatja a hitszónokok prédikációit, akkor…
Az 5. egység (19-22. sor) a zárlat, amely a csattanót tartalmazza. Ha Galeotto zarándokútra megy, akkor mondjon le a költészetről, mert egy zarándok nem lehet humanista költő.
A Kigúnyolja Galeotto zarándoklását időmértékes verselésű, váltakozó hosszúságú 10-11 szótagos sorokból áll.
