Írásművészete
Jókai fiatalon lett sikeres, kezdetben a novelláival (életművének majdnem fele novella). Novelláinak két fajtája van: a vadromantikus novella (pl. Nepean sziget) és a népies zsánerkép. Regényeiben is szívesen használ meseszerű elemeket és népies jegyeket (pl. a népi figurák beszédmódja).
Regényeit többféle műfajban alkotta:
- történelmi regény (pl. Erdély aranykora, Török világ Magyarországon, Fehér rózsa, Janicsárok végnapjai, Rab Ráby, A kőszívű ember fiai)
- társadalmi regény (pl. Egy magyar nábob, Az új földesúr, Fekete gyémántok, Az arany ember)
- irányregény (pl. Politikai divatok, Egy magyar nábob, Az új földesúr)
- kalandregény (pl. Szegény gazdagok) és történelmi kalandregény (pl. Szeretve mind a vérpadig, Egy hírhedett kalandor a tizenhetedik századból, A cigánybáró)
- családregény (pl. Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, A kőszívű ember fiai)
- tudományos-fantasztikus regény (pl. A jövő század regénye)
- önéletrajzi regény (pl. Az én életem regénye)
Jókai regényei sokféle hangnemben íródtak: van humor, anekdotázó fordulatok, szatíra, idill és pátosz is. Nagyon tudott nemes eszmékért lelkesedni és lelkesíteni. Előadásmódja személyes, közvetlen (kiszól az olvasóhoz, előreutalásokat tesz).
Legvonzóbb írói tulajdonsága a mesélőkedv, minden művét a mesélés öröme járja át. Nagyon könnyen írt és nagyon termékeny szerző volt, az írás nem is a foglalkozása, hanem szinte a létezési módja volt. Képzelete rendkívül színes.
Cselekménybonyolítása kifejezetten romantikus: több cselekményszál, meghökkentő fordulatok, kiélezett konfliktushelyzetek, bonyolult meseszövés. Izgalmat keltő, felfokozott, várakoztató módon építi fel a történeteit, melyekben nagy szerepet ad a véletlennek. Szívesen ír hatásos, színpadias jeleneteket, az események okait sokáig titokban tartja.
Regényeiben gyakoriak az anekdoták, meditációk mint betétek, az életkép pedig kompozícióteremtő elem (Jókainak sajátos kompozíciós eljárása van). A megszokott lineáris, egyenletes cselekményvezetés helyett számtalan gesztussal eltéríti a cselekmény menetét, így egyfajta labirintusérzet jön létre. A cselekménynek nincs központja, a szerkezet laza.
Jellemző az idő sajátos kezelése: egyszer statikus, máskor hatalmasakat ugrik az időben, megint máskor az elbeszélés jelenével kapcsolódik össze.
A motívumok ismétlődnek a műveiben, pl. egy-egy önállósuló táj, tájrészlet (amíg bemutatja a tájat, addig nem telik az idő), vagy a sziget-motívum (a társadalomból, a jelenből való kivonulás, menekülés motívuma, pl. Az arany ember c. regényben).
Jókai alapvetően romantikus indíttatású szerző. A romantikus világkép az egyetemességet jelenti: ahogy az ember a lét teljességére törekszik, úgy a romantikus műalkotás is a teljes létezést képviseli. Ez megfigyelhető Jókainál is.
Az őseposzokra jellemző kozmogonikus-metafizikus világkép Jókainál is megjelenik, és összefügg Jókai panteisztikus világképével (ahogy az ember megtalálja a helyét a természetben). Jókai az ember sorsát végtelen perspektívába állítja, ami elsősorban a természetleíró részekben érvényesül.
A Jókai-hősöket az eposzi hősökhöz hasonlóan valamilyen eszme iránti megszállottság mozgatja. A pozitív hősök közül a férfiak valamilyen nemes eszméért harcolnak (pl. nemzeti felemelkedés, szabadság, egyenlőség, polgárosodás, erkölcsi tisztaság, önzetlenség), a nők szépek és éterien tiszták.
Szereplői lelki életét az író néhány vonással rajzolja meg, érzelmeik redukáltak. Ennek oka az, hogy Jókai főleg a tetteik által jellemzi őket, azaz a cselekmény fontosabb, mint a lélekrajz. Nem boncolgat belső folyamatokat, nem analizál.
Viszont érzékletes atmoszférát teremt és hőseit eleven, jól megrajzolt mellékszereplőkkel veszi körül. Ezek többsége nem előkelőség, hanem a 19. századi magyar világ valamely szegényebb néprétegéből származó zsánerfigura (sokféle szakma, csoport képviselteti magát). Az író felülről nézve, de megértő szeretettel és együttérzéssel ábrázolja őket.
Jókai nagyon gyorsan írt, ő volt a korszak legtermékenyebb szerzője, de csak 15-20 könyve volt állandó forgalomban. A regények mellett drámákat is írt, de ezek soha nem arattak olyan elsöprő sikert, mint a regényei.
A lap aljára értél, a folytatáshoz kattints az 5. oldalra!
