3. Gulliver a tudósok országában (Laputa) – egy repülő sziget Laputa, melynek talapzata hatalmas, tömör gyémánt, és a mágnesesség segítségével mozgatják vagy tartják lebegésben.
Innen a magasból irányítja Laputa királya a lenti kontinensen elterülő birodalmát, Balnibarbit. Ha valahol lázadás tör ki, a sziget megáll a zendülők fölött és elveszi tőlük a napfényt. Súlyosabb esetben rájuk zuhan és mindenkit elpusztít.
Laputa a filozófusok hazája. Olyan tudósok élnek itt, akik elszakadtak minden gyakorlatiasságtól és az élet praktikus oldalától, csak matematikával és felső zeneelmélettel foglalkoznak. Annyira belemerülnek metafizikai spekulációikba, hogy süketté és vakká válnak minden másra.
Amikor dolgoznak, alkalmatlanok az emberi érintkezésre, a társalgásra, ezért ún. „lélektani légycsapókat” fogadnak fel. Ezek olyan szolgák, akik egy botra kötözött felfújt hólyaggal meglegyintik uraik száját, fülét vagy szemét, ha történik valami, amit észre kell venniük.
Míg a szigetlakó férfiak elvont dolgokkal vannak elfoglalva, az asszonyok unatkoznak. Megvetik férjeiket, akiket állandóan megcsalnak. Szeretőiket az alsó kontinensről jött férfiak közül válogatják, s le-leszökdösnek Balnibarbiba élvezni az életet.
A kontinensen levő birodalom fővárosa Lagado, ahol az emberek nyomorban élnek, se ételük, se ruhájuk nincsen. A házak romokban állnak, a táj kietlen, a földeken nincs termés (annak ellenére, hogy a talaj termékeny).
Az általános pusztulás oka a Királyi Kitalátorok Akadémiája, amely tudományos intézeteket foglal magában. Az akadémikusok merész újításokon dolgoznak laboratóriumaikban, de évek óta egyetlen tervüket sem sikerült megvalósítaniuk.
Az általuk végzett „tudományos kísérletek” sora a józan ész megcsúfolása, mindenféle ráció tökéletes tagadása. Olyan képtelenségeket próbálnak véghezvinni, mint pl. uborkából kivonni a napsugarakat, emberi ürülékből visszanyerni az eredeti tápanyagokat, jeget hamvasztani puskaporkészítés céljából, márványt puhítani tűpárnának stb.
A festőművészek számára vakok keverik ki a festéket, akik tapintás és szaglás segítségével akarják megkülönböztetni a színeket. A tudósok különböző vegyi anyagokkal meg akarják akadályozni, hogy gyapjú nőjön a birkákon. A szántásra is új módszert találnak ki: teledugdossák a földet makkal, aztán disznókat hajtanak rá, és az éhes állatok feltúrják a földet, így megspórolják az eke és az ökrök költségét.
Vannak politikai kitalátorok is, akik szintén teljesen vad és lehetetlen fantazmákkal foglalkoznak. Meg akarják győzni a királyokat, hogy tanácsosaikat és minisztereiket bölcsességük, tehetségük és becsületességük alapján válasszák ki.
Glubbdubdrib (a mágusok szigete) – Lagadót elhagyva Gulliver rövid utazást tesz ide. Egyfajta történelmi szemlét tart itt Swfit, amellyel azt bizonyítja, hogy nem létezik fejlődés.
Gulliver kérésére a kormányzó felidézi az elmúlt korok embereinek szellemét. Az antik múlt rendkívüli gyönyörűséggel tölti el Gulliver lelkét, a modern történelem viszont a legnagyobb undort váltja ki belőle.
Kívánságára megjelenik előtte a római szenátus s ennek ellenpárjaként egy modern képviselőház. „Az első olyan volt, mintha félistenek és héroszok gyűltek volna egybe; a másik zsebtolvajokból, útonállókból, krakélerekből és kucséberekből összeterelt gyülevész banda volt.”
A történelmi áttekintés hatására Gulliver arra a következtetésre jut, hogy az emberiség nem fejlődik, az emberi faj a degeneráltság mélypontjára süllyedt. Swift ezzel teremti meg az átmenetet a 4. részhez.
Luggnag (halhatatlanok szigete) – itt senki nem hal meg, de mindenki megöregszik. Nem kell félniük a haláltól, mégsem boldogok, mert gyűlölködve, magányosan élnek, egyre öregebbek, kegyelemkenyéren tengődnek és az életük értelmetlen. Önzők, irigyek, fukarok, kapzsik.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
