A Mindvégig 1877. július 24-én keletkezett, az Őszikék ciklus darabja. Egy újfajta ars poetica, olyasfajta önmegszólító vers, mint Vörösmarty Mihály A vén cigánya: ez is felszólítás az alkotásra, illetve az alkotás vállalására minden körülmények között, „mindvégig”. Gyönyörű hitvallása Arany Jánosnak. A költő rájátszik egy másik versére: a Mindvégig ugyanis a Letészem a lantot ellentéte. Arany …
Irodalom
Arany János: Epilógus (elemzés)
Az Epilógus 1877. július 6-án keletkezett. Az Őszikék nevet viselő költemények közül a második darab, és az egyik leghíresebb, legtöbbet emlegetett és legjellemzőbb verse a ciklusnak. Az egész ciklus hangulatát meghatározza az a néhány fontos gondolat, amit az Epilógus megfogalmaz: az elhibázott élet és az elmúlás tudata, valamint a búcsúzás gesztusa. Az Őszikék Arany János …
Arany János: Vörös Rébék (elemzés)
A Vörös Rébék című ballada 1877. szeptember 26-án íródott. Az Őszikék korszakából való vers, amely a realitást babonás elemekkel, naiv látomásokkal keveri. Ez a ballada is a népi életből vett témát dolgoz fel és paraszti környezetben játszódik, legjobban talán az Ágnes asszonyhoz hasonlítható, amelyben szintén megjelenik a házasságtörés motívuma. Itt azonban van egy csavar, ugyanis …
Lúdas Matyi-kvíz (játék diákoknak)
A Lúdas Matyi-kvíz egy remek játék, amelyből megtudhatod, mennyire ismered jól Lúdas Matyi történetét. Kiválóan alkalmas tudásod visszaellenőrzésére és a szórakozva tanulásra is. A kvízt összeállította: dr. Málnási Ferenc ny. magyartanár – Kolozsvár Köszönet a munkájáért. Most, hogy megismertük Fazekas Mihály elbeszélő költeményét, egy játékkal búcsúzzunk el Matyitól, hogy kalandjait, tetteit és életét később se …
Arany János: Tengeri-hántás (elemzés)
A Tengeri-hántás című ballada 1877. július 15-én keletkezett, az Őszikék egyik darabja. Első változata még az 1850-es évekből való, akkor még „Tengerifosztók” volt a címe. Végleges formáját 1877 nyarán nyerte el, de csak 1880-ban jelent meg az Árvízkönyv Szeged javára című kiadványban. A Tengeri-hántás a népéletből vett, népéleti tárgyú vers. Az Őszikék korszak jellegzetes témái: …
Arany János: Híd-avatás (elemzés)
A Híd-avatás 1877. augusztus 2-án keletkezett. Ez a kései ballada az Őszikék-korszak termése, a Gyulai Páltól kapott „kapcsos könyv” egyik remekműve. Témája miatt egyedülálló Arany balladái között, hiszen sem nem történelmi, sem nem népies ballada, hanem ún. városi ballada: a kapitalizálódó Budapest balladája. Arany már az 1860-as évektől betegnek érezte magát és keveset írt, otthagyta …
Arany János: Zách Klára (elemzés)
A Zách Klára 1855-ben íródott Nagykőrösön. Aranynak azok közé a történelmi balladái közé tartozik, amelyekkel a haza ügyét akarta szolgálni: akárcsak a többi történelmi ballada, allegorikus jelentésű. Az Anjou-korból meríti témáját, de a költő a kortársaihoz szól vele, akiket szeretett volna erkölcsileg megerősíteni, és akiket féltett az önkényuralom és elnyomás évei alatt. A címbeli Zách …
Arany János: Tetemre hívás (elemzés)
A Tetemre hívás 1877. október 27-én íródott, s Arany legnépszerűbb, legtöbbet szavalt balladái közé tartozik. Az Őszikék korszakában keletkezett, amelynek verseit a költő a Gyulai Páltól kapott Kapcsos könyvbe jegyezte le. Az Őszikék-korszakban négy nagyobb ballada született: a Tetemre hívás, a Vörös Rébék, a Híd-avatás és a Tengeri-hántás. A vers alapja egy középkori istenítélet: az …
Arany János: A walesi bárdok (elemzés)
A walesi bárdok 1857 júniusa és 1861 között íródott, Arany nagykőrösi korszakában. Valószínűleg ez a költő leghíresebb, legismertebb balladája. A vers keletkezésének története gyakorlatilag nemzeti legendává lett. Az 1848-as szabadságharc leverése után Haynau rémuralma és a Bach-korszak nyomasztó légköre következett, s a fiatal osztrák császár, Ferenc József még évekig nem merte megkockáztatni, hogy Magyarországra látogasson. …
Arany János: Szondi két apródja (elemzés)
A Szondi két apródja 1856-ban keletkezett Nagykőrösön, és már megjelenésekor felismerték kivételes jelentőségét. A drégelyi vár ostroma (1552) régi toposz volt a magyar irodalomban, már Tinódi Lantos Sebestyén is megénekelte (Budai Ali basa históriája), és megörökítette a „két énökös apród” alakját is. Arany többször is feldolgozta a témát, de a legjobban a Szondi két apródja …