A Dalaim 1846 áprilisában íródott Pesten. Egy költői számvetés, melyből kiderül, hogy Petőfinek változott a költői felfogása: világszemlélete már a romantika hatását mutatja. Akárcsak A természet vadvirága, a másfél évvel később keletkező Dalaim című vers is inkább csak ars poetica jellegű költemény, tehát nem hagyományos ars poetica. Az ars poetica ugyanis a költő eszményeit, alkotói …
Irodalom
Petőfi Sándor: A természet vadvirága (elemzés)
A vers 1844 decemberében született Pesten, és a Pesti Divatlapban jelent meg. Petőfi korai versei közé tartozik, amely nem más, mint gúnyos, ironikus válasz, reagálás azokra a támadásokra, amelyeket a költő a kritikusoktól kapott. Ebben az időszakban Petőfi még nem futott be: fiatal, el nem ismert költő volt, akit kortársai élesen bíráltak a kordivatot mellőző, …
Petőfi Sándor: A puszta télen (elemzés)
A költészet mindig az emberről szól, és a költő mindig önmagáról beszél. Ez akkor is így van, ha történetesen tájverset ír, sőt, azt lehet mondani, a tájvers amolyan lélektani teszt: sokszor árulkodik az alkotó öntudatlanul kimondott belső titkairól. Petőfi alföld-szeretete részint politikai indíttatású (erről Az alföld kapcsán már írtam, amely programversnek is tekinthető), részint…
Kazinczy Ferenc levelezése (ismertető írás)
A 18. század a „levél százada” volt egész Európában, az emberek számára szinte életszükségletté vált a levelezés. Ennek oka az volt, hogy ebben az időben, a 18. század utolsó harmadában Magyarországon még nem léteztek (vagy csak rövid ideig) a nyilvánosságnak olyan intézményes formái – kávéházak, klubok, irodalmi szalonok –, ahol az emberek találkozhattak volna, ahol…
Petőfi Sándor: A puszta télen (elemzés)
A vers 1848 januárjában keletkezett Pesten. Nem közvetlen tájélmény ihlette: Petőfi emlékezetből idézte fel a pusztai tájat, hiszen nem tartózkodott ott, mikor a verset írta, és bár a téli időszak stimmel, valószínűleg a meleg szobában ült, nem kint a csikorgó hidegben. A puszta télen a forradalmi látomásköltészet és a tájlíra keveréke. A tájleírás, a látvány …
Petőfi Sándor: Magyar vagyok (elemzés)
A Magyar vagyok című vers 1847 februárjában íródott, s júniusban jelent meg a győri Hazánk című lapban. (Petőfi saját folyóiratalapítási kudarca után ezt a sajtóorgánumot szemelte ki a fiatal írók demokratikus szervezkedése számára: sok forradalmi verse jelent meg itt). 1847 olyan év volt, melyben a hazai társadalmi ellentmondások kiéleződtek.
Petőfi Sándor: Magyar vagyok (elemzés)
A vers 1847-ben íródott és még ugyanabban az évben meg is jelent a győri Hazánk c. folyóiratban. Nehéz év volt az: éhínség dúlt az országban, nagy volt a nyomor a több éve tartó rossz termés miatt. Petőfi nagyon haragudott a társadalomra, és dühös volt a politikai életben zajló események miatt is, mivel több ellenzéki megye …
Az epigramma fogalma és műfaji jellemzői
Az epigramma bölcs gondolatot, fontos igazságot, szellemességet, gúnyt tartalmazó, gyakran csattanóval végződő, viszonylag rövid vers. Legfőbb műfaji jellegzetessége a tömörség, amely a kezdetektől fogva követelmény volt és az is maradt, viszont ma már nem muszáj, hogy disztichonban íródjon. Egykor ugyanis az elégiához hasonlóan disztichonos költemény volt.
Petőfi Sándor: A helység kalapácsa (elemzés)
A helység kalapácsa 1844 októberében keletkezett, Petőfi első epikus költeményeként. A költő arra szánta, hogy demonstrálja vele az új költői ízlést, amit ő akar behozni a magyar irodalomba. Meglehetősen támadólag lépett fel, hiszen egy olyan művet alkotott, amivel gyakorlatilag kicsúfolta, kigúnyolta az akkor uralkodó stílusirányzatot. Szembehelyezkedett a romantika dagályosságával, pátoszával, fennkölt hangnemével és a szentimentalizmus …
Petőfi Sándor: Ha életében (elemzés)
A Ha életében című vers 1845 elején születetett, s annak a versciklusnak egyik legszebb darabja, amely a 15 éves korában hirtelen elhunyt Csapó Etelka halála után született (Cipruslombok Etelke sírjáról). Kis rövid, 8 soros dalról van szó, amelynek szépségét a második versszak adja: Ha életében Ha életében nem szerettem volna A szőke fürtök kedves …