A vers 1844 decemberében született Pesten, és a Pesti Divatlapban jelent meg. Petőfi korai versei közé tartozik, amely nem más, mint gúnyos, ironikus válasz, reagálás azokra a támadásokra, amelyeket a költő a kritikusoktól kapott. Ebben az időszakban Petőfi még nem futott be: fiatal, el nem ismert költő volt, akit kortársai élesen bíráltak a kordivatot mellőző, …
Irodalom
Petőfi Sándor: A puszta télen (elemzés)
A költészet mindig az emberről szól, és a költő mindig önmagáról beszél. Ez akkor is így van, ha történetesen tájverset ír, sőt, azt lehet mondani, a tájvers amolyan lélektani teszt: sokszor árulkodik az alkotó öntudatlanul kimondott belső titkairól. Petőfi alföld-szeretete részint politikai indíttatású (erről Az alföld kapcsán már írtam, amely programversnek is tekinthető), részint…
Kazinczy Ferenc levelezése (ismertető írás)
A 18. század a „levél százada” volt egész Európában, az emberek számára szinte életszükségletté vált a levelezés. Ennek oka az volt, hogy ebben az időben, a 18. század utolsó harmadában Magyarországon még nem léteztek (vagy csak rövid ideig) a nyilvánosságnak olyan intézményes formái – kávéházak, klubok, irodalmi szalonok –, ahol az emberek találkozhattak volna, ahol…
Petőfi Sándor: A puszta télen (elemzés)
A vers 1848 januárjában keletkezett Pesten. Nem közvetlen tájélmény ihlette: Petőfi emlékezetből idézte fel a pusztai tájat, hiszen nem tartózkodott ott, mikor a verset írta, és bár a téli időszak stimmel, valószínűleg a meleg szobában ült, nem kint a csikorgó hidegben. A puszta télen a forradalmi látomásköltészet és a tájlíra keveréke. A tájleírás, a látvány …
Petőfi Sándor: Magyar vagyok (elemzés)
A Magyar vagyok című vers 1847 februárjában íródott, s júniusban jelent meg a győri Hazánk című lapban. (Petőfi saját folyóiratalapítási kudarca után ezt a sajtóorgánumot szemelte ki a fiatal írók demokratikus szervezkedése számára: sok forradalmi verse jelent meg itt). 1847 olyan év volt, melyben a hazai társadalmi ellentmondások kiéleződtek.
Petőfi Sándor: Magyar vagyok (elemzés)
A vers 1847-ben íródott és még ugyanabban az évben meg is jelent a győri Hazánk c. folyóiratban. Nehéz év volt az: éhínség dúlt az országban, nagy volt a nyomor a több éve tartó rossz termés miatt. Petőfi nagyon haragudott a társadalomra, és dühös volt a politikai életben zajló események miatt is, mivel több ellenzéki megye …
Az epigramma fogalma és műfaji jellemzői
Az epigramma bölcs gondolatot, fontos igazságot, szellemességet, gúnyt tartalmazó, gyakran csattanóval végződő, viszonylag rövid vers. Legfőbb műfaji jellegzetessége a tömörség, amely a kezdetektől fogva követelmény volt és az is maradt, viszont ma már nem muszáj, hogy disztichonban íródjon. Egykor ugyanis az elégiához hasonlóan disztichonos költemény volt.
Petőfi Sándor: A helység kalapácsa (elemzés)
A helység kalapácsa 1844 októberében keletkezett, Petőfi első epikus költeményeként. A költő arra szánta, hogy demonstrálja vele az új költői ízlést, amit ő akar behozni a magyar irodalomba. Meglehetősen támadólag lépett fel, hiszen egy olyan művet alkotott, amivel gyakorlatilag kicsúfolta, kigúnyolta az akkor uralkodó stílusirányzatot. Szembehelyezkedett a romantika dagályosságával, pátoszával, fennkölt hangnemével és a szentimentalizmus …
Petőfi Sándor: Ha életében (elemzés)
A Ha életében című vers 1845 elején születetett, s annak a versciklusnak egyik legszebb darabja, amely a 15 éves korában hirtelen elhunyt Csapó Etelka halála után született (Cipruslombok Etelke sírjáról). Kis rövid, 8 soros dalról van szó, amelynek szépségét a második versszak adja: Ha életében Ha életében nem szerettem volna A szőke fürtök kedves …
Petőfi Sándor: A Tisza (elemzés)
A Tisza azok közé a versek közé tartozik, amelyeket minden magyar kisgyerek ismer, legtöbbünknek kívülről is meg kellett tanulni, mindenki ezerszer hallotta, megszokta, így nehéz róla úgy beszélni, hogy újonnan fedezhessük fel nagyszerűségét, ahelyett, hogy unalom és közöny övezné. Pedig a vers megérdemli, hogy foglalkozzunk vele, mert A Tisza nemcsak közismert…