A Tisza című vers 1847 februárjában keletkezett Pesten. Petőfi egy korábbi élményére tekint vissza, amelyet egy Tisza-parti látogatása során szerzett. A verset múlt időben írta, éppen azért, mert egy visszaemlékezésről van szó. A költő a parton áll, a Tisza mellette folyik, de azt lehet mondani, hogy inkább a lelkében hömpölyög az ár. Látja a folyót …
Irodalom
Eötvös József: A vár és a kunyhó (elemzés)
A költemény 1837-ben íródott, műfaja szerint románc. Arról nevezetes, hogy Petőfi Sándor erre válaszul írta Palota és kunyhó című versét, melyben Eötvös művével vitatkozik. Érdemes mindkét verset elolvasni, mert így kaphatunk teljes képet a polémiáról. (A Petőfi-versről ITT írtam.) A vár és a kunyhó Áll grófi vár magányosan A puszta bérczfokon, Kőczímer a kapuk felett, …
Petőfi Sándor: Palota és kunyhó (elemzés)
A vers 1847 januárjában keletkezett Pesten, és a kor hasonló témájú verseivel száll vitába, azaz a kor irodalmi divatjából nőtt ki. A cím is egy 1837-es Eötvös-mű (A vár és a kunyhó) címét idézi, és annak ellenverse, párdarabja akar lenni, azzal vitatkozik. (Érdemes A vár és a kunyhót is elolvasni, ITT írtam róla.) Eötvös József …
Petőfi Sándor: A csárda romjai (elemzés)
A verset 1845 októberében írta Petőfi otthon, Szalkszentmártonban, ahol szülei minden addiginál nagyobb nyomorban tengették életüket. A költő éppen állástalan és pénztelen volt, így nem tudott rajtuk segíteni, ráadásul egy reménytelen szerelem is megkeserítette az életét (Mednyánszky Berta iránt). Ez az időszak az önkeresés, az önvizsgálat időszaka lett a számára, a vívódások időszaka, hogy hogyan …
Petőfi Sándor: A csárda romjai (elemzés)
A csárda romjai című vers 1845 októberében íródott Szalkszentmártonban. A költő hazalátogatott szüleihez, de az otthon remélt békesség helyett fájdalom várta, ugyanis azt kellett látnia, hogy szülei minden eddiginél nagyobb nyomorban élnek. A költő, akinek a Pesti Divatlapnál betöltött segédszerkesztői állás biztos megélhetést nyújtott…
Petőfi Sándor: Honfidal (elemzés)
A Honfidal című vers 1844 január-februárban íródott Debrecenben, ahol Petőfi egy igen nehéz, nyomorúságos telet töltött el (erről az Egy telem Debrecenben című versében számol be). Honfidal Tied vagyok, tied, hazám! E szív, e lélek; Kit szeretnék, ha tégedet Nem szeretnélek? Szentegyház keblem belseje, Oltára képed. Te állj, s ha kell: a templomot Eldöntöm érted; …
Petőfi Sándor: Falun (elemzés)
A Falun című vers 1845 augusztusában íródott. Azt a nyarat Petőfi a szüleinél töltötte, akik ekkor már nem Dunavecsén, hanem Szalkszentmártonban laktak. Itt írta A jó öreg kocsmáros mellett ezt a verset is. Falun Király vagyok most minden alkonyon: A nap pirosló fényt lövel reám, A nap pirosló búcsusúgara Biborra festi egyszerű ruhám. Gyönyörrel járom …
Petőfi Sándor: Egy telem Debrecenben (elemzés)
Az Egy telem Debrecenben című vers 1844 júliusában és augusztusában íródott. Élményi alapja, hogy 1843 novemberétől 1844 februárjáig Petőfi egy nyomorúságos telet volt kénytelen eltölteni Debrencenben. A költő színésznek ment Debrecenbe az ottani társulathoz, mert a székesfehérvári társulat, amelynél vándorszínészként dolgozott, és amely később Kecskemétre költözött, csődbe ment. Debrecen színházának igazgatója befogadta Petőfit, de valószínűleg …
Petőfi Sándor: Az alföld (elemzés)
Ma már furcsának tűnhet, de Petőfi előtt az alföldi táj nem volt költői téma, minthogy a romantika korában vagyunk, és a síkság nem számított romantikus helyszínnek. A romantika a vadregényes, zord tájakat, a hegyes-völgyes vidékeket kedvelte. Igaz, volt egy-két költő, aki leírta az alföld szépségeit, de nem azzal a szeretettel és líraisággal, mint Petőfi.
Petőfi Sándor: Az alföld (elemzés)
Petőfi Sándor Az alföld című verse 1844 júliusában keletkezett Pesten. Jelentősége az új tájeszmény megfogalmazása: Petőfi a rónaságot, az alföldet magasztalta, amivel újat hozott a magyar irodalomba. Tudjuk, hogy a romantika tájeszménye másmilyen volt. A romantikus táj mindig vadregényes, zordon, ember nem lakta hegyvidék. Ezzel szemben Petőfi a síkságot, a rónaságot tette meg új tájeszménnyé. …