Ez a kedves és méltán közszeretetnek örvendő vers 1845 őszén keletkezett. Petőfi júliusban felkereste egykori sárszentlőrinci iskolatársát és jó barátját, Sass István doktort és szüleit Borjádon, ahol két hetet töltött. A kedves környezet gyermekkori emlékeket ébresztett fel benne, régi ismerősök és új barátok vették körül. A Sass-családnak két lánya volt, Erzsike és Zsófi. Mindketten úgy …
Irodalom
Petőfi Sándor: Anyám tyúkja (elemzés)
Nincs is talán még egy olyan alkotása a magyar irodalomnak, amelyet annyian ismernének és szeretnének, mint ezt a verset: az Anyám tyúkja a maga módján ugyanolyan hiteles, mint a nagy politikai vagy gondolati költemények, s elválaszthatatlanul hozzátartozik ahhoz a képhez, amely Petőfiről kialakult a közvéleményben. Az elsőre talán komolytalannak tetsző vers 1848 februárjában született, egy …
Petőfi Sándor: Pató Pál úr (elemzés)
A vers 1847 novemberében íródott, tehát csak pár hónappal a Falu végén kurta kocsma után, amelyben már megjelent némi társadalmi célzatosság. Hasonló indulat fűtötte Petőfit a Pató Pál úr írásakor, ám ebben a versben az „urak” ellen megnyilvánuló ellenszenve már szatírává erősödik. Pató Pál úr Mint elátkozott királyfi Túl az Óperencián, Él magában falujában Pató …
Petőfi Sándor: Falu végén kurta kocsma (elemzés)
A vers 1847 augusztusában keletkezett Szatmárnémetiben, Petőfi pályájának azon szakasza után, amikor sok népdalt írt. Ebből az időszakból viszont már inkább szerelmi költészetét és szabadságról szóló verseit ismerjük. A Falu végén kurta kocsma műfaja népies helyzetdal vagy életkép, melyben Petőfi egy kis történetet mond el E/3. személyben. Akárcsak A helység kalapácsának, ennek a műnek is …
Petőfi Sándor: Megy a juhász szamáron (elemzés)
A vers 1844 júliusában keletkezett Kunszentmiklóson. Népies helyzetrajz, amelyben Petőfi egy komikus elemmel is bíró tragikus történetet mond el egy juhászlegényről E/3. személyben. Megy a juhász szamáron Megy a juhász szamáron, Földig ér a lába; Nagy a legény, de nagyobb Boldogtalansága. Gyepes hanton furulyált, Legelészett nyája. Egyszercsak azt hallja, hogy Haldoklik babája. Fölpattan a szamárra, …
Petőfi Sándor: A csaplárné a betyárt szerette (elemzés)
A vers 1844 áprilisában íródott. Az abban a korban divatos betyárromantika hatására Petőfi nem egy betyárverset írt, s a betyárokat valamilyen dalszerű történet keretében, harmadik személyben mutatta be. Általában van valamilyen csattanó a végén, és a költő jellemzően a betyárral azonosul, nem azokkal, akiket a betyár megöl vagy megkárosít. Betyárszereplői általában kitűnnek jellembeli vagy temperamentumbeli …
Petőfi Sándor: Hazámban (elemzés)
A vers 1842 októberéből való, tehát korai vers. Arról nevezetes, hogy ez volt az első olyan vers, amit a költő nem álnéven, hanem már Petőfi Sándor néven adatott ki (1842. november 3-án jelent meg nyomtatásban az Athenaeum című lapban). Tökéletes szerkezet jellemzi, kerek az egész. Nem a szerepversek közé tartozik: valós élmény szülte, az otthontól …
Petőfi Sándor: Ez a világ amilyen nagy (elemzés)
A vers 1844 júniusában született Pesten. Ebben az időszakban Petőfi olyan dalokat írt, amelyek az élet keserűségét panaszolták el. A világ rút, a lírai én szenved benne, és ha kedvesére néz, akkor úgy érzi, hogy a lány a napfény, és mellette ő az éjjel. Bár szerelmi költeményről van szó, mivel nincs valós életrajzi háttere, a …
Petőfi Sándor: Megúnt rabság (elemzés)
A vers 1843 decemberében született Debrecenben. A költő ébredező szerelemvágya nyilatkozik meg benne. A költeményt valós élmény ihlette. Életrajzi háttere az, hogy Petőfi 1843. október elején csatlakozott Komlósy színtársulatához, majd egy kis színészcsoporttal Diószegre, Székelyhídra látogatott el. Innen tért vissza november végén Debrecenbe, betegen. Két verset is írt, az egyik a Matildhoz, a másik a …
Petőfi Sándor: Jövendölés (elemzés)
A vers 1843 márciusában született. Ebben az időszakban Petőfi főleg szerepverseket írt, de a Jövendölés félreérthetetlenül önmagáról szól, annak ellenére, hogy harmadik személyben íródott. Jövendölés „Mondád, anyám, hogy álmainkat Éjente festi égi kéz; Az álom ablak, melyen által Lelkünk szeme jövőbe néz. Anyám, álmodtam én is egyet, Nem fejtenéd meg, mit jelent? Szárnyim növének, s …