A 4. egység (8-10. versszak) az 1. egységhez hasonlóan Childe Harold monológja. A főhős elmondja, hogy a szerelem, a hűség és a világban való otthonosság értéke hazugságnak tűnik.
Bár maga van a nagyvilágban, ő bizony senkiért se kesereg, ahogy őérte se kesereg senki, hacsak az otthon hagyott kutyája nem, de az is hamar talál mást, aki eteti, s ha egyszer visszatérne, talán meg is harapná.
A beszélő meghatározó magatartása tehát a szerinte álságos értékeket felmutató világ megvetése, jellemző létállapota pedig a felülemelkedés, a választott magány. Mindegy neki, hová visz az útja, csak hazatérni nem akar (hajójához így szól: „mindegy, mily föld partját leled, / csak honom ne legyen!”).
A mű formája eltér a poéma formájától, amelynek betétdarabja. A Childe Harold búcsúja versformája ugyanis 8 soros stanza, 10 és 11 szótagos jambikus sorokból áll. Ez a könnyed, elegáns versforma az angol és a skót népballadák metrumát követi, és jól illeszkedik a megszólalás helyzetéhez.
A költemény időmértékes verselésű, négyes és hármas jambikus sorok váltakoznak benne keresztrímes szerkezetben (abab cdcd). Tőth Árpád fordításában az eredeti angol szövegben nem található belső rímek is vannak.
Byron művét mintegy illusztrálja Josepf Mallord William Turner Hajótörés című festménye, amely a romantikus természetszemlélet vonásait tükrözi.
A Byron-műveket meghatározó sejtelmesség a kor divatos regénytípusára, a gótikus regényre is jellemző.
Saját kora rendkívül jelentős alkotóművésznek tartotta a népszerű szerzőt, de az utókor kicsit másként ítéli meg. Művészi gyengeségei jól lemérhetők a nyelvi sűrítés hiányosságain és a szerkesztés fogyatékosságain. Verseinél jelentősebbek elbeszélő költeményei, drámái, verses regénye.
Ettől függetlenül Byron irodalomtörténeti hatása és jelentősége óriási. Művei a magyar irodalomra is hatottak, különösen Arany János balladáira (pl. A walesi bárdok metruma megegyezik a Childe Harold búcsúja metrumával, ha strófánként 2 Arany-versszakot képzelünk és félrímet).
Byron hatása nemcsak a romantika szerzőinél mutatható ki, hanem még a szimbolista költők, pl. a francia Baudelaire világszemléletét is befolyásolta.
