A Ballada a Vastag Margot-ról Villon Nagy Testamentum című művének egyik betétje.
A Nagy Testamentum egyik jellemző témája Villon életformája, így vannak részei, amelyek a csavargó életet, a társadalom perifériájára szorult embereket mutatják be. A költő egykori szeretőjének, a „kövér Margot”-nak ajánlott ballada például a bordélyházi életet, a bordélyházi szerelmet tematizálja (ezzel Villon a szerelmi költészet akkori konvencióit is megkérdőjelezi).
Ballada a Vastag Margot-ról
Ha szeretem a szép lányt szolgamód,
nem kell azért bugrisnak vélnetek.
Javai fínom óhajra valók,
csókjáért kardot, pajzsot viselek.
Fazekat happolok, ha emberek
jönnek, ellépek borért csendesen.
Kerül gyümölcs meg sajt. S ha rendesen
fizetnek, mondok: Jól ityeg bizony!
Csak jőjenek, ha dürgésük leszen,
e bordélyba, hol szállásunk vagyon.
De megvannak a vijjogó bajok,
ha pénz nélkül jön Margot hálni meg.
Szivem halálra gyűlöli. Fogod
mindjárt kabátod, szoknyád, réklidet,
gyapjú gyanánt a zálogba vihedd!
S kezét csipőre téve bőg nekem
az Antikrisztus, hogy, Jézusra, nem,
ő nem teszi! Hát jól képen kapom, –
az orra fölött hordja kézjegyem
e bordélyban, hol szállásunk vagyon.
Majd megbékélünk; szellent rám nagyot
– dagadtabb, mint a dongó – fölnevet,
combom csapkodja, Gogo-z meg gagyog,
öklével birizgálja fejemet.
Mint bunda, alszunk, lévén részegek.
S kelünk. Korog a hasa. Kényesen
fölmászik rám, nyögök keservesen,
a deszkánál is laposabbra nyom,
ledérkedéssel tönkre így teszen
e bordélyban, hol szállásunk vagyon.
Ajánlás
Vihar, fagy, dér, – megvan a kenyerem!
Igy vesz az ember gubát az eben.
Lóg rajtam, pénzit megéri velem.
Lotyó, kurafi: passzolunk nagyon!
Ocsmányoké ez ocsmány szerelem.
Nincs emberségünk, hát ne is legyen
e bordélyban, hol szállásunk vagyon!
(József Attila fordítása)
A Ballada a Vastag Margot-ról életképszerű elemekből épül fel, amelyek a bordélyház mindennapos eseményeit ábrázolják, pl. a vendég kiszolgálása, pénzszerzés, veszekedés, italozás, szeretkezés. A beszélő és Margot kapcsolatát is ezek a mozzanatok teszik ki.
Vastag Margot egy kövér, lompos prostituált, a lírai én pedig a kitartottja. Mindketten olyan emberek, akik kívül rekedtek a társadalom által megbecsült polgárok körén, mindketten a periférián tengődnek, mindketten otthontalanok (a bordélyházban laknak: „E bordélyban, hol szállásunk vagyon.”).
Nem szerelemből vannak együtt: összetartozásuk fő oka és célja a létfenntartás szükséglete, ill. a biológiai (vegetatív) szükségleteik kielégítése. Kapcsolatukban nincs semmilyen magasabb rendű érték: mindketten egy ideálok és eszmények nélküli világban élnek, mindketten emberi méltóságukat elvesztett, értéktelen, lepusztult emberek.
Ugyanakkor nagyon valószerű figurák, akik nem felelnek meg a középkor eszményképének, hiszen sem az erkölcsös szerelem, sem az emberi méltóság nincs jelen az életükben. Villonnál teljes mértékben hiányzik mindenféle idealizálás, teljesen hús-vér embereket mutat be.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
