Nagy László: Ki viszi át a szerelmet, Himnusz minden időben, József Attila!, Menyegző, Versben bujdosó

A terjedelmes mű valójában egyetlen mondatból áll, amelyet a nyitó mondat első szavainak („arccal a tengernek”) ismétlései tagolnak egységekre. Ez a refrénszerű félmondat 6 egységre osztja a verset.

Az 1. egység (2-49. sor) témája a pár bemutatása, mögöttük vannak a vének.

Az 50. sor a nyitó mondat variációs ismétlése.

A 2. egység (51-70. sor) témája az áldásosztás, ám ez nem igazi áldás, hanem inkább hazugság.

A 71. sor a nyitó mondat variációs ismétlése.

A 3. egység (72-124. sor) leírás a mulató tömegről, a vendégekről.

A 125. sor a nyitó mondat variációs ismétlése.

A 4. egység (126-137. sor) a fényképészek seregét mutatja meg, ahogy megörökítik az ifjú párt, az eseményt.

A 138. sor a nyitó mondat variációs ismétlése.

A 5. egység (139-206. sor) a mulatás részleteit ábrázolja. Ez egy kiábrándító, elrettentő leírás, erősen naturalisztikus kifejezésekkel, képekkel.

A 207. sor a nyitó mondat variációs ismétlése.

A 6. egység (208-230. sor) témája a zene, tánc, a mulatozás csúcspontja, kiabálások. Már végig csak ez hallható, mindent elnyom a zaj.

A 231. sor a nyitó mondat variációs ismétlése. Ekkorra szinte már szoborrá váló alakként áll ott az ifjú pár („arccal a tengernek itt feszülünk öntve szoborrá!”).

Ezen a felosztáson kívül még sok másféle felosztás lehetséges: az egyes elemzések sok kisebb részre tagolják a verset, hol az epikus elemek (új szereplők, új események, új nézőpontok belépése) jelöli ki a szerkezeti egységeket, hol a nagybetűs írásmódú szövegrészek adják meg az egységek határait (és a csupa nagybetűs hosszabb szövegrész egy külön szerkezeti egység).

Különböző szövegek hatása kimutatható a versben:

  • bibliai utalások (számos bibliai rájátszást találunk, pl. „IME, TESTETÖLTHET AZ IGE, HA TUD”, „ősatyák kőtáblái”, „LEGYETEK TERMÉKENYEK, LEGYETEK TERMÉKENYEK”, „FEHÉR BÁRÁNY”
  • Apollinaire versei
  • Walt Whitman szabadversei
  • a Körmöcbányai táncszó című, 16. század eleji virág-ének töredék (Nagy László beleszőtte a nyelvemlék első sorát: „Szupra aggnő, szökj fel kabla”).
  • népi mulatozások ősszövegei (a költő keveri őket a modern „bulik” mozzanataival)

 

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!