A Menyegző mint hosszúvers egyetlen mondatból áll, amelyet időmértékesen és ütemhangsúlyosan is lehet ritmizálni. Nagy László igyekezett egyneműsíteni a költészetünkben élő ritmusrendszereket: az ütemhangsúlyos versre rámintázta annak szabadabb változatát, a tagoló verset, de az időmértékes ritmusokat is.
Kapcsolatba hozható más művekkel: hangulatában nagyon hasonlít Juhász Gyula Tápai lagzi című verséhez, és abban is, hogy a cím mindkét műben mást sugall, mint amit a költő később megjelenít.
A Menyegző című hosszúversét maga Nagy László is főművének tartotta. 1966-os gyűjteményes kötetének a vers vezérmotívumát adta címül: Arccal a tengernek. Egy interjúkérdésre is azt válaszolta 1977-ben, hogy ha egy lakatlan szigetre kerülne, akkor művei közül ezt a versét vinné magával.
