Elveszett paradicsom: Sarkadi utolsó drámája. Készített belőle filmszinopszist is, hangjátékot is.
Így írt művéről: „Nyomott hangulat van benne, pedig tavaszi hangulatnak kellene lenni (ősszel), s a szerelmi jelenetek is csak azoknak tetszhetnek, akik nincsenek tisztában vele, hogy ennél mennyivel jobbat is lehetett volna írni.”
Keletkezése: az 1956-os forradalom leverését követő kiábrándulás késztette írásra Sarkadi Imrét.
Társadalmi háttér: az 1956 utáni időszak személyes és közösségi szinten is tapasztalható hangulatát, légkörét mutatja meg.
Műfaj: tragédia.
Típus: középpontos, analitikus (múltat elemző) dráma. (Mint pl. Ibsen Vadkacsája.)
Előzménye a világirodalomban: a mű a csehovi-ibseni drámai hagyományok magyar folytatása.
Előzménye az életműben: Sarkadi már megteremtette Sebők Zoltán alakját egy korábbi, 1960-as kisregényében, melynek címe: Bolond és szörnyeteg. Itt Zoltán egy hegyvidéki szálloda orvosa.
A „szörnyeteg” azért szörnyeteg, mert nem ismer maga fölött törvényt. Hitetlenségével és önzésével nemcsak a saját életét teszi tönkre, hanem mások boldogságát is. Környezete szürke nyárspolgáriságánál nem tartja rosszabbnak a saját immorális gátlástalanságát.
Az Elveszett paradicsom ott folytatja Sebők Zoltán életútjának bemutatását, ahol a kisregényben abbamaradt. A főhős értelmes, szép életet élő emberekkel szembesül, így döbben rá saját életvitele csődjére.
Téma: a mű a válságba került értelmiségi ember létállapotát vizsgálja.
Stílus: naturalista-realista.
Cím: minőségjelzős szószerkezet. Utal a bibliai történetre, a paradicsomból való kiűzetésre (az eredendő bűn elkövetése miatt).
Idő: a szövegben nincs utalás arra, hogy melyik évben játszódik a cselekmény. A dráma világából azonban nyilvánvaló, hogy a mű megírásának jelenében, 1961-ben zajlanak az események.
A hónap és a nap pontosan kiderül – és jelképes értelemmel bír. A történet szeptember 9-én reggel kezdődik, Ádám napján. Ez rejtett célzás az első emberre, az Édenkertből kiűzött Ádámra, és utal a biblikus jelentésű címre is.
Időtartam: két nap történetét ismerhetjük meg. Az első nap szeptember 9-e, éppen Ádám napja (jelképes kezdet). A történet szeptember 11-én kora reggel ér véget.
Helyszín: Sebők háza, valahol a Tisza partján. Mindvégig itt, ezen a falusi helyszínen játszódik a dráma.
A díszletre való utalások jelzésértékűek. A dús vegetáció, a földkupac, a szerszámok, a papír és a tintatartó az apa biztos erkölcsi értékrendjét, tevékeny, nyitott, környezetformáló életét szimbolizálják.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 3. oldalra!
