Petrarca Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjad… kezdetű verse a Daloskönyv 180. darabja. Laura életében keletkezett, állítólag 1345-ben, de pontos keletkezési idejét az irodalomtörténészek sem tudják (Petrarca ugyanis nem a megírási idő szerint határozta meg a Daloskönyv verseinek sorrendjét). Annyi bizonyos, hogy a költemény ihletője egy utazás, Petrarca számos utazásainak egyike, melynek során a költő …
Irodalom
Francesco Petrarca: Ti szerencsés füvek… (elemzés)
Petrarca az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb költője, aki két korszak határán élt, így még a középkori költészet jellegzetességei is megjelennek műveiben, ugyanakkor szerelmi lírája már egészen modern vonásokkal rendelkezik. Ti szerencsés füvek… kezdetű verse Daloskönyv című kötetének 162. darabja. Szerelmi költemény Laurához, amely még az asszony életében született.
Francesco Petrarca: Daloskönyv (ismertető írás)
A Petrarca-féle Daloskönyv (Canzoniere) egy versgyűjtemény, amely 1351 körül keletkezett és 366 költeményt tartalmaz. Francesco Petrarca a trecento (a 14. századi itáliai reneszánsz) legkiválóbb költője, akit Rómában a Capitoliumon meg is koszorúztak költőfejedelemmé (a „poeta lauretus”, azaz babérkoszorús költő cím birtokosa lett). Amúgy jogi tanulmányokat végzett és egyházjogász volt, később pedig papi pályára lépett, de …
Walther von der Vogelweide: A hársfaágak csendes árnyán… (elemzés)
Walther von der Vogelweide A hársfaágak csendes árnyán… kezdetű költeménye valamikor 1198 és 1206 között keletkezett. Ez a vers a költő legismertebb és legnépszerűbb alkotása, amelyet ma is a világirodalom legszebb szerelmes versei között tartunk számon, és amelynél kedvesebbet sokak szerint azóta sem írtak. Olyan üdítő, pajkos báj van benne, ami időtlenné, örökzölddé teszi. Vogelweide …
Walther von der Vogelweide: Ó jaj, hogy eltűnt minden… (elemzés)
Walther von der Vogelweide Ó jaj, hogy eltűnt minden… című költeménye 1228-ban keletkezett: a nagy trubadúrköltő élete alkonyán írta. Ez az utolsó verse, életművének záró darabja. Fájdalmas, komor és mégis felemelő alkotás, melyben egy nagy lélek zokogja el az elmúlás és az emberi gonoszság miatt érzett gyötrelmét, és egyben az élettől is elbúcsúzik. Vogelweide hivatásos …
Jacopone da Todi: Stabat mater (elemzés)
Jacopone da Todi (1236-1306) Stabat mater című költeménye a 13. században keletkezett és Szűz Mária tiszteletére íródott. Ebben az időszakban népszerűek voltak a szentek tiszteletére írt himnuszok, így a Mária-himnuszok is. A Stabat mater is a Mária-kultusz hatása alatt született, amely a 12. század végén és a 13. század elején alakult ki, és amely nemcsak …
Az episztola (költői levél) műfaja
Az episztola kifejezés a görög episztolé (= „küldemény”) szóból ered, és költői levelet jelent. Figyelem, ez a műfaj nem keverendő össze a prózában megírt fiktív levéllel (amilyeneket például Mikes Kelemen, a Törökországi levelek szerzője alkotott). Tehát kizárólag a versbe szedett levelet nevezzük episztolának! Tulajdonképpen egy verses formájú levélről van szó…
Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz (elemzés)
Assisi Szent Ferenc (1181-1226) Naphimnusz című költeménye valószínűleg 1224 októberében keletkezett, miután a szerző hazatért a Szentföldről. A mű eredetileg a 148. zsoltár parafrázisa (újraírása) lett volna, de ahhoz képest új tartalmakkal is bír, és végeredményben meghaladja azt. Az ókori himnuszköltészet él benne tovább. Assisi Szent Ferenc munkásságáról érdemes tudni, hogy ő a ferences rend …
Quintus Horatius Flaccus: Licinius Murenához (elemzés)
Horatius Licinius Murenához című verse a Kr. e. 1. század második felében keletkezett. Az utókor a költő egyik legjelentősebb művének tartja, és valószínűleg a legismertebb is. A híres horatiusi ódák közé tartozik, melyeknek első három könyvét a költő Kr. e. 23-ban publikálta, a negyediket tíz évvel később. A gyűjtemény vegyes tartalmú: sokféle témát feldolgoz, és …
Quintus Horatius Flaccus: Leuconoéhoz (elemzés)
Horatius Leuconoéhoz című műve a Kr. e. 1. század második felében keletkezett. A rövid, de hatásos költemény az I. könyv 11. verse, mely a 9. ódában (Thaliarchushoz) olvasható intelmek változataként is felfogható. A két vers szorosan kapcsolódik egymáshoz, és a kötetben is majdnem egymás mellett találhatók. A beszélő a vers címzettjéhez intézi tanácsait, neki adja …