Balassi Bálint: Kiben bűne bocsánatáért könyörgett, Adj már csendességet, Hogy Júliára talála, így köszöne neki, Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról, Darvaknak szól, Júliát hasonlítja a szerelemhez, Kiben az kesergő Celiárúl ír, Kiben az Celia szerelméért való gyötrelméről szól , Egy katonaének, Ó, én édes hazám, te jó Magyarország, Borivóknak való, Széllel tünkdökleni

A vers jellemző eszköze az akrosztichon (névrejtés: a versfők összeolvasva a költő nevét adják ki: BALASSJ BALINTHÉ).

Forma: A Kiben bűne bocsánatáért könyörgett 15 versszakból áll.

Strófaszerkezet: 4 soros, rímképlet: a a b a.

  • első két sor 13 szótagból álló négyütemű sor (6/7 osztatú)
  • harmadik sor 12 szótagból álló négyütemű sor (6/6 osztatú), belső rím is van benne
  • a negyedik sor 7 szótagból álló kétütemű sor

(Megjegyzés: Balassi 3 hosszú sorba írta a verset, de másképp is tagolható. Nemcsak 4, de 5 sorba is írható, ha a 3. sort 2 rövidebb, 6 szótagos kétütemű sornak vesszük. Ez esetben a rímképlet: a a b b a.)

Verselése magyaros ütemhangsúlyos (nagyjából bokorrímek).

Beszédhelyzet: visszatekintés. Az ifjúkorára visszatekintő fiatal férfi gyónásával, imájával Istenhez fordul. Alázatosan, ünnepélyesen szólal meg a versben, egyes strófákban (9., 11., 12.) alkudozik Istennel.

A hagyományos első személyű névmás helyett (én-te viszony) a 2. versszaktól harmadik személyben beszél saját magáról (a lelkéről), mintha éppúgy külső nézőpontból tekintete a meggyónt vétkekre, mint Isten.

A cím témajelölő, utal a beszédhelyzetre. Hosszan és pontosan elmondja, mi található a versben és milyen alkalomból íródott a vers. Kicsit olyan ez a címmegjelölés, mintha hivatalos iratról lenne szó. A katolikus szertartás szerinti házasságkötést megelőző gyónásról van szó.

A Kiben bűne bocsánatáért könyörgett szerkezetileg 3 egységre bontható.

Az 1. egység (1. versszak) a lírai én gyónása, bűnbocsánatért való esdeklés. A felütés a gyónás konvencionális fordulatait követi. Az első versszak összefoglaló jellegű: a beszélő feloldozást kér, a bűnök eltörlését. A további versszakok a kérés kifejtései és indoklásai.

A 2. egység (2-7. versszak) könyörgés az Úrhoz. A beszélő lelki megnyugvásában bízva Istenhez könyörög, mert csak Ő bocsáthatja meg bűneinket.

Kegyetlen önvizsgálatot tartva felsorolja ifjúkori bűneit, hitetlenségét, és keserűen bevallja azt, hogy nincs semmi érdeme (semmi, amivel Istent kiengesztelhetné). Fájdalmat érez bűnei miatt, szégyenkezik miattuk, gyötri bűnösségének tudata, s önmagát teszi felelőssé elhibázott életéért (önostorozás, önvád).

Bűneire nem talál mentséget. Nincs nála olyan kiszolgáltatottság-tudat, mint Villonnál, aki szerint az ember tehetetlen a bűnökkel szemben. Balassi vállalja a felelősséget hamis, méltatlan életviteléért.

Meghasonlottság, tétovaság, bizonytalanság, rettegés érezhető a lírai én szavaiból, aki megrendült, zaklatott lelkiállapotban van, kétségek közt hányódik, lelki válságot él át. Félelmében Istent elhagyó, magát bűnösnek tudó ember vallomása ez (a lélek bujdosása Isten haragjától való félelmében, az őt érő kísértések stb.). Nem mer Isten színe elé járulni, annyira fél az Úr haragjától.

Mégis reménykedik az irgalomban, mert bízik Istenben, és erőt merítve ebből a bizalomból Isten szánalmáért könyörög. A 7. versszakban idézi a lélek (saját lelke) ígéreteit: ha Isten megbocsátana neki, akkor ezentúl Istent követné mindig és a kedvét keresné.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!

Oldalak: 1 2 3