A vers hangvétele emelkedett, patetikus, és ezt körmondatainak tempója, lendülete okozza, valamint az, hogy Batsányi különféle eszközökkel él az erősítés és a nagyítás érdekében, pl. fokozás, halmozás, gondolati ismétlés. Mondataiban meghatározóan kapcsolatos mellérendelő összetett mondatok vannak.
A nagyítás eszközével például úgy él, hogy monumentálisan nagy, kozmikus távlatú látomásos képeket villant fel. A vers gondolati tetőpontja az alábbi egység:
A föld kereksége megrendül e szóra,
S látja, hogy érkezik a régen várt óra.
Az elnyomott népek – ezt már A franciaországi változásokra című epigrammából is tudjuk – régóta várják a pillanatot, amely szabadságukat elhozza. A régen várt óra eljövetele őket bizakodással és reménnyel tölti el, a zsarnokokat ellenben rettegéssel, hiszen a nép csak az ő pusztulásuk árán lehet szabad.
A letapodtatott emberi nemzetnek
Csontjaiból épült trónusok reszketnek.
Ez egy újabb kozmikus látomás, amely minden eddiginél intenzívebb és nagyobb horizontú, és amelyben üt a zsarnokok utolsó órája.
Rémülve szemlélik közelgető sorsok
A vérre sovárgó koronás gyilkosok;
Hasonló oximoronnal utal Batsányi a királyokra, mint A franciaországi változásokra című versében, ahol „felszentelt hóhér”-oknak nevezte őket, itt „koronás gyilkosok”-nak.
Királygyűlöletét azzal indokolja, hogy a királyok egyetlen szavukkal vagy intésükkel emberek százezreit küldhetik a halálba, tehát emberek életével játszanak, és könnyű szívvel, lelkifurdalás nélkül pusztítanak el hatalmas városokat, mintha csupán egy hangyabolyról lenne szó:
Ők! kiknek még imént százezrek halála
Csak egy intésekben, egy szavokban álla;
S kiknek több nagy város tüzes leomlása
Oly vala, mint annyi hangyaboly romlása!
A zsarnoksággal való teljes leszámolás egy új, boldogabb kor kezdetét hozza el az emberiségnek, ezért a költő ismét örömre szólítja fel hallgatóságát a verset záró utolsó két sorban:
Vídulj gyászos elme! megújul a világ,
S előbb, mint e század végső pontjára hág.
Tehát a vers végén visszatér a verset nyitó sorok optimizmusa.
A szabadság eszméje és a zsarnokság gyűlölete Batsányi személyes hitvallása volt, tehát egyfajta állásfoglalást ad nekünk a versben, és személyes hitvallását mitikus magasságba emeli a látomásos képekkel.
Az általa megfogalmazott eszme a megváltó szabadságról tovább élt a reformkorban mint társadalmi utópia, és Petőfi költészetére is nagy hatást gyakorolt.
A francia forradalom persze nem teljesítette be a földi megváltás próféciáját, és azóta a történelem még véresebb és nehezebb korszakokat is hozott. De ha egyszer tényleg lesz egy jobb kor, amelyben az értelem, az igazság, az egyenlőség és a szabadság uralkodik, akkor az Batsányi érdeme is lesz.
