Az átváltozás: 1912-ben keletkezett, és még az író életében, 1915-ben megjelent.
Előzmények, források: Kafka történetei gyakran építkeznek mitológiai párhuzamokból, ami Az átváltozás esetében is igaz. A mű az átváltozásmítoszok modern leszármazottja (olyan történet, amelynek cselekményét a főhős átváltozása szabja meg).
A mitológiában az átváltozás lehet külső (istenek, varázslók változatják át a hőst jutalmul vagy büntetésül) vagy belső (saját természetfölötti képességei, rendkívüli tulajdonságai következtében változik át a hős).
Az átváltozás akadályozhatja és segítheti is a hőst célja elérésében. Az új létállapotban újfajta világokat ismerhet meg és új lehetőségek nyílnak meg előtte, de meg is rekedhet az új test börtönében.
Hasonló művek, intertextuális kapcsolat: az átváltozás (metamorfózis) régi toposz, a másféle létezővé válás gyakori témája a mítoszoknak és meséknek, és az átváltozástörténetek gyakoriak az irodalmi hagyományban is.
Átváltozás témájú alkotások:
- Ovidius: Átváltozások (Metamorphoses)
- Arthur-mondakör (Merlin varázsló a gyermek Arthurt különböző állatokká változtatta át, így tanította a megismerésre)
- Homérosz: Odüsszeia (Kirké disznóvá változtatja Odüsszeusz társait)
- Aiszóposz tanmeséi, bibliai példabeszédek – hasonlóan parabolisztikus jellegű Az átváltozás is, példázatszerű, de jelentésvilága bizonytalan, nehezen megfejthető. Aiszóposz tanmeséihez hasonlóan Kafkánál is szerepelnek állatok.
- Ezeregyéjszaka meséi (pl. Gólyakalifa története – Kafka főhőse is megreked az új testében, soha nem változhat vissza – a gólyakalifa esetében ez azért történik, mert elfelejti a varázsigét).
- Goethe: Faust
- Bulgakov: Mester és Margarita
- E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép – Kafkánál is magától értetődő természetességgel olvad össze a meghökkentő, hihetetlen, fantasztikus események leírása a való élet pontos rajzával.
- Tolsztoj: Ivan Iljics halála – nem átváltozástörténet (hacsak a betegséget nem tekintjük átváltozásnak az egészséges állapothoz képest), mégis Ivan Iljics tekinthető Gregor Samsa távoli rokonának. Ugyanolyan abszurd a helyzetük.
Műfaj: elbeszélés
Típus: átváltozástörténet
Téma: a műben Kafka a leggyakoribb témáját, az elidegenedést dolgozta fel.
Stílus: realista, abszurd elemekkel. A fantasztikus, meghökkentő elemek összeolvadnak a valóságos tények, életkörülmények pontos leírásával. A környezet bemutatása aprólékos, részletező, naturalisztikus.
Hangnem: hűvös, tárgyilagos, szenvtelen, személytelenül száraz fahang. Az író nem érzékeltet sem rokonszenvet, sem ellenszenvet a szereplők iránt, távolságtartással számol be gyötrelmeikről.
Cím: utal az irodalom gyakori témájára, az átalakulásra, átváltozásra. Jelentése sokrétű, nemcsak fizikai, hanem lelki, szellemi átalakulásról is szó van.
Idő: nincs közelebbről meghatározva, feltehetőleg megegyezik a mű keletkezésének időszakával
Időtartam: néhány hónap (az 1. rész egy reggel eseményeit, a 2. rész két hónap eseményeit beszéli el).
Helyszín: Samsáék otthona, főként Gregor szobája
Alaphelyzet: A híres nyitó mondat mintegy beleolvasztja a fantasztikumot a mindennapok világába. Gregor Samsa egy reggel arra ébred az ágyában, hogy éjszaka, amíg aludt, hatalmas, csúf féreggé változott. Groteszk szituáció.
Magyarázatot nem kapunk az átváltozásra, a miértre nem derül fény. A mű középpontjában nem maga az esemény áll, hanem a következményei. Az átváltozás motívumának tehát katalizáló és fölerősítő szerepe van: olyan szélsőséges helyzetet teremt, amelyben feltárulnak a szereplők lelkében rejlő, elleplezett érzelmek, indulatok.
Az egyetlen fantasztikus elem a műben maga az átváltozás, ezt követően a cselekmény valószerű irányban halad tovább.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints az 5. oldalra!
