Franz Kafka, Az átváltozás, A törvény kapujában és A per szerzője

Szereplők, jellemek: az ábrázolásmód hagyományos, Kafka nem alkalmaz „modern” epikai eszközöket (ehelyett az elbeszélés ősi formáihoz nyúl vissza). A mű elején Gregor Samsa áll a középpontban, később inkább a környezete.

Gregor Samsa: a mű központi figurája. Neve valószínűleg a cseh „sam jsa” kifejezésből ered, melynek jelentése: „magányos”, „egyedül levő”. A név a főhősnek a többi embertől, a világtól való elszigeteltségét fejezi ki. Arra utal, hogy az átváltozás után Gregor már nem tud kapcsolatba lépni korábbi életének szereplőivel, ezért teljesen magára marad.

Az átváltozása előtt kereskedelmi utazó ügynök volt, cége megbízásából textilminták alapján kötött üzleteket. Korábbi életéről megtudjuk, hogy szorgalmasan és lelkiismeretesen dolgozott, mégis örökké lelkifurdalás gyötörte, hogy talán nem jól végzi a munkáját, s félt, hogy elégedetlenek vele. Öt éve dolgozik folyamatosan a cégnél, soha egyszer sem jelentett beteget.

Mindig csak a munkájának élt, esténként nem mozdult ki otthonról, nem járt szórakozni, csöndben újságot olvasott, néha a lombfűrésszel dolgozgatott. Világa beszűkült, életét szürkeség jellemzi, minden tettét a felelősségérzet és a kötelességtudat irányítja.

Gregor alkalmazkodó, önfeladó személyiség. Mindenkinek kiszolgáltatott, folyamatos megaláztatásban élő, kisszerű, egyéniségét feladó ember, aki súlyos, fojtogató gátlásokkal küzd. Mindenkinek meg akar felelni, mindig jót tesz, mégis mindenki utálja.

Azért él ilyen kemény életet, mert neki kell eltartania a családot, szüleit és húgát, s csődbe ment apja adósságát is ő fizeti. Ráadásul apja Gregor főnökének tartozik, ezért Gregor nagyon kiszolgáltatott helyzetben van a cégnél (főnöke kedvére megalázza, fenyegeti és zsarolja, mert tudja, hogy a részleteket még legalább 5-6 évig kell törleszteni, így Gregor nem mondhat fel).

Saját magát, vágyait Gregor háttérbe szorítja, hogy a szüleit el tudja tartani, az adósságukat törleszteni tudja, és hogy a húgát beírathassa a konzervatóriumba. De az adósság lejárta után ott akarja hagyni a munkahelyét, mert nem szereti a munkáját, nem érzi jól magát az üzleti világban. A szabadulás azonban még nagyon messze van, ha egyáltalán sor kerül rá valaha. Addig is Gregor tűr és az igát húzza.

Ilyen örömtelen életet él, amikor egy reggel arra ébred, hogy teste átalakult féregtestté. Átváltozásának nincsenek előzményei, egyik napról a másikra történik. A kicsit sem szokványos helyzetet ugyanazzal a gyakorlatiassággal kezeli, mint a hétköznapi problémákat. Ez arra utal, hogy az átváltozást csupán külsődleges dolognak tartja, és továbbra is embernek tekinti magát.

Rovarrá változva is késztetést érez arra, hogy teljesítse a kötelességét. Bár elcsodálkozik átalakulásán, sokkal jobban nyugtalanítja az, hogy a főnöke haragudni fog a távolléte miatt, ezért fel akar kelni és dolgozni menni.

Amikor belátja, hogy ez lehetetlen, aggódni kezd a családjáért, akik most kenyérkereső nélkül maradtak. Önvád gyötri, amiért kellemetlenséget okoz nekik, és bánkódik, mert húgát így már nem küldheti zeneiskolába.

Először olyan az egész, mint egy rossz álom, de aztán fokozatosan alkalmazkodik új világához. Az átváltozás folyamatszerűen megy végbe, Gregor előbb testileg válik bogárrá, aztán ízlése, hajlamai és képességei is egyre inkább átalakulnak, egyre kevésbé emberiek. Fokozatosan csúszik át az emberlétből a féreglétbe.

Egyre kevésbé idegen számára a féregtest, egyre természetesebben érzi magát benne, megtanulja irányítani. Új szokásokat vesz fel, amelyek inkább illenek rovarhoz, mint emberhez (rejtőzködik, a falon jár, romlott ételeket eszik stb.). Egyre jobban elveszíti az emberi élethez szükséges képességeket: csipogó hangján nem tud emberi szavakat kimondani és látása is elhomályosul.

Ugyanakkor az átváltozással nem veszíti el emberi személyiségét és tudata is ép marad. Megőrzi ítélőképességét, továbbra is ésszerűen gondolkozik és mérlegel. Továbbra is megérti az emberi beszédet, de válaszolni nem tud, mert az ő beszéde már nem emberi beszéd. Mivel nem képes többé kapcsolatot teremteni az emberekkel, elmagányosodik.

Eleinte mindig segíteni akar, de csak viszolygást kelt és elutasítást kap. Haragszanak rá, ellenségesek vele. Aztán észreveszi, hogy családja borzad a látványától, ezért mindent megtesz, hogy megkímélje őket. Ennek köszönhetően teljesen elszigetelődik, magára marad. A húga eleinte törődik vele, de aztán belefárad a gondoskodásba, és Gregor egyre elhanyagoltabb állapotba kerül.

Az emberi világból való kirekesztődése következtében személyisége reflektívebbé, önreflektívebbé válik, folyamatosan megfigyeli önmagát és környezetét. Rovarként megszabadul emberi kötöttségeitől és egyre többet töpreng régi életén, megértéssel fordul családja felé. Megtapasztalja a fájdalmat, a szenvedést, a magányt, ugyanakkor lényét önfeláldozó szeretet tölti be.

Féregtestben élve az emberi tartalmak mélyebb szintjéig jut el, lelkileg magára talál és vágyakozni kezd a szellemi táplálék után (zene), de rovarként, szörnyalakban nem juthat hozzá. Átváltozása véglegesen megfosztja minden döntési szabadságtól és cselekvési lehetőségtől.

Ugyanakkor az átváltozás révén új felismerésekhez is jut: mélyebb igazságokat fedez fel önmagával és környezetével kapcsolatban. Szembesül családja részvétlenségével, apja durvaságával, úrhatnámságával, főnöke személyében a hivatal embertelenségével, és úgy általában az emberi ostobasággal és gonoszsággal.

Családja részéről testi-lelki bántalmazásokat kell elszenvednie. Először emlékeit veszik el azzal, hogy átrendezik a szobáját, aztán ki is ürítik a szobát (elviszik a bútorokat), végül már csak lomtárnak használják. Benne ő maga is csak lom, hiszen már nem tudják hasznát venni. Jelenléte egyre terhesebb, apja folyton kergeti, ütlegeli, almákkal dobálja.

A családjától elszenvedett fizikai sérülések és lelki sérelmek miatt Gregor megbetegszik. Nem eszik, s ezzel halálra ítéli önmagát. Önként választja a nyomorúságos pusztulást, és halálával is családján akar segíteni, meg akarja szabadítani őket attól a tehertől, amit az ő léte jelent a számukra. A koplalástól elgyengülve, haldokolva is szeretettel gondol a családjára.

Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 8. oldalra!