Értelmezés: Kafka az elbeszélés ősi hagyományaihoz nyúl vissza, mint a parabola, a tanmese, a példabeszéd. Minden írása parabolikus struktúrájú (a jelenségeknek parabola és metafora alakjuk van).
A parabola az emberi sors szempontjából fontos igazságokat közöl, szereplőjének sorsa általános példázattá válik. Két síkja van: egy külső (a felszíni, leírt jelenségek világa) és egy belső (a felszín mögött rejlő igazság, a filozófiai tartalom, az egyetemes lényeg). Azaz a jelenségek nem önmagukat jelentik, valami más helyett szerepelnek. Az ilyen történetet egyszerre kell szó szerint és jelképesen érteni.
Az átváltozás is jelképes értelmű, azaz nem valóságos, fizikai átváltozásról van szó. De akkor hogyan értelmezhető Gregor átváltozása? Sokféle értelmezés lehetséges, és mindenekelőtt arra a kérdésre kell választ keresni, hogy miért változott féreggé Gregor. E kérdés megválaszolásához pedig össze kell vetni Gregornak az átváltozás előtti és az átváltozás utáni lényét, világát.
Értelmezési lehetőségek:
- büntetés
Az átváltozás felfogható büntetésként valamilyen korábbi vétekért, ami lehet pl. a megalkuvás. Gregor jellegtelen, tartalmatlan és üres életet élt, élete gépies szokások sorozatává lett. Ennek oka az, hogy megalázkodó, önfeladó típus, aki nem tud kitörni abból a csapdahelyzetből, amibe került (családja egyetlen kenyérkeresője, apja adósságának törlesztője). Nem tudja megoldani problémáit a családjában, a munkájában, a világban. Engedi, hogy elnyomják és függőségben tartsák, örökös rettegésben él (a főnökétől és az apjától is fél), és nincs elég ereje, akarata, hogy megfeleljen emberi feladatainak, megőrizze emberi méltóságát. Nem küzdött, megadta magát, ember alatti szinten élt, s ezzel lealacsonyodott, elvesztette emberi arcát, gerincét, emiatt vált féreggé. Azaz kiszolgáltatottsága, megalázottsága bosszulta meg magát ily módon. Átváltozása egy egzisztenciális válság kivetülése, amelyben Gregor létállapotának metaforája válik valósággá. A féreggé változás nyilvánvalóvá, kézzelfoghatóvá teszi Gregor Samsa és a hozzá hasonlók hétköznapi életének kínját.
- lázadás
Gregor átváltozása felfogható a világból való kivonulásként, egyfajta lázadásként is a gépies, lélekölő munka, az egyhangú, monoton hétköznapi élet ellen. Hiába voltak tervei, ezek csak bizonytalan ábrándok maradtak – ő maga se hitte, hogy egyszer, az adósság lejártakor változtathat az életmódján. Egy agyonhajszolt, végletekig kizsigerelt ember lázadása ez, akit a munkahelyén is és otthon is kegyetlenül kihasználnak. Gregor inkább elfogadott egy ember alatti létformát, csak megszabaduljon a haszonelvűség világából, a nyomasztó kötelezettségektől, a megunt, értelmetlen munkától és a családi zsarnokságtól. A féregvilágba való belépés a felszabadulás érzésével tölti el, ugyanakkor kitaszítottsággal, magánnyal jár. Végül belátja, hogy lázadása értelmetlen, mert így is kiszolgáltatottan kell élnie és nem tud kitörni a szabadság felé. Ez annyira nyomasztja, hogy meg kell halnia.
- lelki torzulás
Gregor lelke a kegyetlen bánásmódtól eltorzult. Fel lehet fogni úgy is, hogy az átváltozás ennek a lelki torzulásnak fizikai kivetülése. Gregor már-már embertelen életet élt, de erre túl későn döbben rá. Lelki épségének elvesztése mintegy kivetül, „tárgyiasul” a féreggé válásban. A féregtestben talál lelkileg magára, szellemi táplálékra áhítozik, emberi érzései egyre erőteljesebbek (ekkor válik igazán emberré). Elszigetelődik a családjától, így teljesedhet ki igazi énje. Ugyanakkor a lelki magáratalálás és a féregtestben való élet groteszkül tragikus ellentétben áll egymással és ez a diszharmónia feloldhatatlan, ezért kell Gregornak elpusztulnia. Halála értelmezhető olyan önfeláldozásként, amelyben lelkének, személyiségének igaz embersége nyilvánul meg.
- elidegenedés
A 20. század embere elidegenedett a világtól és önmagától. Gregor idegennek érzi magát a világban, családjában, sőt, saját testében is, és ennek az érzésnek kivetülése az, hogy a teste is mássá, idegen lénnyé válik.
- társadalmi kirekesztődés
Aki másként viselkedik, mint ahogy a polgári világ konvenciói előírják, azt kíméletlenül kiközösítik. Mivel Gregor nem akar többé szerepet vállalni a birtoklás, a szerzés világában, társadalmilag megszűnik létezni, féreggé válik és elpusztul. Vagyis Gregor halála olyan büntetés, amelyet a világ mért rá kiválása miatt.
- életképtelenség / élősködés
Az átváltozás Gregor családja szemszögéből nézve azt jelképezi, hogy a munkára, üzletkötésre, pénzkeresésre képtelen ember az életképesek számára csupán szörnyszülött, akitől szabadulni kell. Az élősködő család féregnek tekinti Gregort, mert nem akarja őket eltartani, pedig valójában ők viselkednek féreg módjára (a féreg egy élősdi, kártékony élőlény).
- menekülés álcázással
Gregor menekülni akar az elidegenült társadalom gépezetéből. Ki akar lépni önmagából, álcázással, átváltozással akarja megmenteni önmagát, de ez az átváltozás egyszersmind öncsonkítás, önbüntetés is. Hiába változik féreggé, belül ugyanaz marad, megőrzi önazonosságát, emberi énjét, ezért sorsa a meghasonulás, benső hasadás.
- személyiség elbizonytalanodása
Gregor személyisége a féregtestben határozottabban körvonalazottá válik. Emberként személyisége bizonytalan volt, élete az önfeladásról szólt. Ily módon a mű lehet a romantikus individuum-felfogás megkérdőjelezése is.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 10. oldalra!
