Katona József: Bánk bán (elemzés)

A drámai alapszituáció

Az első felvonásban bontakozik ki. II. Endre király hadjáratot vezet Galíciában, addig a nádor, Bánk helyettesíti, de Gertrudis királyné utasítására az országot járja. Távollétében a merániak féktelenül mulatoznak a palotában, ráadásul a kéjenc Ottó herceg, a királyné öccse el akarja csábítani Bánk feleségét, a spanyol származású, bojóthi Melindát, akinek Gertrudis hívására kellett az udvarba jönnie.

A jogaik csorbulásán felháborodó magyar főurak félrehúzódnak és összeesküvést szerveznek. A merániak elnyomó idegenek, akik visszaélnek a hatalmukkal, ezért a békétlenek a királyné megölését tervezik. Köztük vannak Simon és Mikhál bánok is, akik Melinda bátyjai. Azért menekültek el Spanyolországból, mert hazájukat elfoglalták a mórok.

Hangadójuk, Petur bán titokban hazahívja Bánkot, aki Melindát Ottó társaságában találja, és hallja azt is, hogy Gertrudis kétszínűen beszél öccsének az udvarlásról: buzdítja is meg nem is. Gertrudis eszközként használja Melindát Ottó szórakoztatására, és talán Bánkot is gyötörni akarja ezzel.

Petur fogalmazza meg először a konfliktust: „Nagy-nagy, ami fenn forog játékon: a haza és Melinda”. Bánk szerelmes a feleségébe, ezért nagyon érzékenyen érinti a dolog (számára Melinda „égi s földi mindenem javát szorossan egybefoglaló erős lánc”).

A magyar nemesség egy része hű marad a királynéhoz a király kedvéért, pl. Myska és Solom. A parasztság is hűséges, de nyomorban tengődik, őket a drámában Tiborc képviseli, Bánk jobbágya.

A cselszövő Biberach, a kóbor lovag, porokat ad Ottónak, hogy az ajzószer segítségével akarata ellenére is el tudja csábítani Bánk feleségét. Bíberách hazátlan ember, aki szerint „ott van a haza, hol a haszon”.

Az első felvonás végére Bánk megismeri az ország valódi állapotát. Ekkor egy monológban végiggondolja feladatait. Világosan látja a Melindát és a hazát fenyegető veszélyt is, de nem tudja, melyikkel foglalkozzon előbb („Itten Melindám, ottan a hazám”). A király helyetteseként mindenáron meg akar felelni a feladatnak, teljesíteni a kötelességét.

Szabadulni akar azoktól az érzelmi kötelékektől, amelyek elfogulttá teszik és akadályozzák a döntésben (királyához és családjához fűződő „tündéri láncok”).

Először Petur házába indul, hogy leszerelje az összeesküvőket és megtudja, miért Melinda neve az összeesküvők jelszava.

A bonyodalom kibontakozása (2-3. felvonás)

Közéleti és magánéleti motívumok váltakoznak és érlelődik a tragédia. Bánk Petur házában sikerrel csillapítja le a békétleneket, de az érkező Bíberáchtól megtudja, hogy Ottó éppen most csábítja el Melindát, amíg Bánk itt az ország ügyével foglalkozik. Bánk erre rohan haza, de elkésik.

Melinda bocsánatért könyörög és azt állítja, nem a beleegyezésével történt a dolog, Bánk nem hisz neki, aztán mégis, aztán mégsem. A féltékenység már-már őrületbe kergeti, ezért megátkozza Melindát és gyermeküket, Somát, amitől viszont Melinda fordul ki önmagából és kezd háborodottan beszélni.

Bánk gyanítja, hogy a királyné bűnrészes a dologban, s az ekkor érkező Tiborc panaszából azt is megtudja, hogy a merániak micsoda bűnöket követtek el, és a parasztok mennyire gyűlölik őket és a királynét is.

Ottó, aki fél Bánk dühétől, Bíberáchtól akar tanácsot, de a lovag már nem szolgálja őt tovább, mert Ottó csak ígérgeti neki a pénzjutalmat. A herceg erre megöli Bíberáchot, akit már nem tud használni és aki túl sokat tud a múltbéli mocskos ügyeiről.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!