Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai, Mint aki a sínek közé esett, Boldog, szomorú dal, Halotti beszéd, Hajnali részegség, Szeptemberi áhítat, Mostan színes tintákról álmodom, Azon az éjjel, Vörös hervadás, Számadás, Őszi reggeli, Esti Kornél éneke, Marcus Aurelius, Ének a semmiről, Édes Anna, Esti Kornél, A kulcs

A kulcs üzenete, mondanivalója

A novellából többféle tanulság is levonható.

1. Csalódás a szülőben

Egy szülőnek minden körülmények között hitelesen és következetesen kell viselkednie, és a lehető legjobb példát kell mutatnia. A gyerek előbb-utóbb úgyis rájön, hogy a szülei is csak emberek és nem tökéletesek, de ezzel a ténnyel elég akkor szembesülnie, amikor már meg tudja emészteni.

2. Csalódás a felnőtt világban

A gyermekkor tisztasága és őszintesége olyan illúzióknak köszönhető, amelyek egyszer mindenképpen összetörnek. A gyermeki naivitás eltűnik legkésőbb akkor, amikor az ember rájön, hogy a felnőttek világa és általában a felnőtt élet egyáltalán nem olyan, amilyennek elképzelte. Ha felnő, nem lesz szabadabb az élete, ellenkezőleg: kötöttebb lesz, és a régi gondtalanság helyett terhek, felelősség, megalkuvás és mindenféle kényszerűségek között fog élni.

Kosztolányinál a gyermekkor, a gyermekvilág abszolút pozitív érték, de egyszer véget ér, és a felnőttségbe csalódásokon keresztül vezet az út. Ilyen csalódást él át Pista is, aki rádöbben, hogy se az apja, se a felnőttek világa nem olyan, amilyennek hitte.

3. Képmutatás elítélése, különösen a szülői szeretet dolgában

Megfogalmazható még (egy kisebb) tanulságként az is, hogy a szülő ne csak akkor adjon szeretetteljes gesztusokat, ne csak akkor kedveskedjen, amikor valaki nézi és ítéletet alkot az ő szülőségéről. Az ilyesmi ne a külvilágnak szóljon, hanem a gyermeknek, akinek ezeket a mindennapok során kellene megkapnia magától értetődő módon.