A mű szerkesztése feszes, gazdaságos: minden egyes mondatnak fontos szerepe van.
A helyszínek alapján a novella 3 szerkezeti egységre osztható fel.
Az 1. egység a kisfiú útját követi nyomon a hivatal folyosóin, amíg meg nem találja az apja szobáját.
A 2. egység az apa szobájában játszódik. Az itt zajló jelenetek:
- a fiú és az apa jelenete
- az apa és a méltóságos úr jelenete
- a főnök és a szobában levők jelenete
- a főnök és a fiú jelenete
- a visszatérő apa, a főnök és a fiú jelenete
Csak a fiú tartózkodik végig a szobában.
A 3. egység a visszafelé vezető utat mutatja be a főkapuig, majd hazáig.
A történet elején népmesei elemek találhatók:
- a kisfiú olyan, mint egy mesehős, aki elindul szerencsét próbálni (ruházata is szakadt, mint a mesebeli juhászlegényeknek)
- a hivatal épületét a „rengeteg” szóval jellemzi az elbeszélő, tehát ez az épület olyan, mint egy mesebeli erdő, amelyben a mesehősök bolyonganak (így bolyong Pista is)
- Szász bácsi, aki elkalauzolja apjához, súlyos elefántléptekkel jár
- a hivatalban szorongó emberek olyanok, mint egy birkanyáj
- a hivatal dolgozói olyanok, mint a rabok
- az apa dörmög, mint a medve
- a főnök incifinci emberke, mint egy egérke vagy manó vagy kobold, viszont akkora hatalma van, mint egy királynak
- az alkalmazottai úgy veszik körül a főnököt, mintha a testőrsége lennének
Ezek a metaforák olyanok, mintha egy mesét olvasnánk: a főhős elindul szerencsét próbálni, egy mesebeli erdőben bolyong, egy jólelkű elefánt elkíséri úti céljához, közben birkákat és rabokat lát, ki kell engesztelnie egy medvét, és ki kell állnia a próbát, aminek a koboldkirály aláveti. Beszélő állatok és mesebeli lények szerepelnek ebben a történetben, melynek maga Pisti a főhőse.
A meseszerűséget erősíti:
- mesében használt fordulatok, pl. „se híre se hamva”, „mintha a világ végére igyekeznék”
- metaforák, szimbólumok (végtelennek tetsző út, a két épületszárnyat összekötő rozoga híd, egy helyen Sóhajok Hídjának is nevezi, Pisti ezen keresztül megy át a felnőtt-létbe)
Jelzésértékű, hogy a novella végére eltűnnek a meseszerű elemek és metaforák: hiányuk azt fejezi ki, hogy Pisti elindult a felnőtté válás útján. A felnőtt életben ugyanis már nincsenek mesék. A mese a gyermekvilág és a gyermeki illúziók jelképe. A csalódást okozó felismerések összetörik Pisti illúzióit és elindítják őt a felnőttség felé.
A hármas szám gyakran felbukkan a műben, ami szintén meseszerű jelleget ad a történetnek:
- az illetékosztály a hivatal 3. emeletén van
- Szász bácsi 3 rozoga falépcsőn megy fel és le
- az utolsó ajtó szemöldökfáján 3 szám látható, amelyek mind háromjegyűek (576., 577., 578.)
- Pista hármasával száguld végig a lépcsőfokokon
- Szász bácsi 3-szor ismétli meg a kisfiú nevét: „Pista – ámuldozott az öregúr –, jaj, de megnőttél, Pista. Hát te mi járatban vagy itt, Pista?”
- amikor az anya és az apa otthon a hivatalról beszélnek, 3-szor ismétlik a szót: „a hivatal, a hivatal, a hivatal„, „szegény apád a hivatalban, a hivatalból, a hivatalért„
- az apa is 3-szor ismétel, mikor elutasítja, hogy Pisti bejöjjön a munkahelyére: „nem gyermeknek való” és „ami nem gyermeknek való, az nem gyermeknek való„
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
