Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai, Mint aki a sínek közé esett, Boldog, szomorú dal, Halotti beszéd, Hajnali részegség, Szeptemberi áhítat, Mostan színes tintákról álmodom, Azon az éjjel, Vörös hervadás, Számadás, Őszi reggeli, Esti Kornél éneke, Marcus Aurelius, Ének a semmiről, Édes Anna, Esti Kornél, A kulcs

A cselekmény szerkezete

Keret. Az Édes Anna 20 fejezetből áll, az első és az utolsó fejezet keretbe foglalja a többit. Ezek a keretfejezetek a cselekmény szempontjából nem lényegesek.

Az 1. fejezet középpontjában egy politikai-történelmi fordulat áll, amely Édes Anna történetének hátterét adja. Az utolsó fejezet középpontjában az egyes ember tetteinek megítélhetősége áll. Mindkettőben a szóbeszéd kap főszerepet: a keretfejezetek azt sugallják, hogy a történelem eseményei kaotikusak, az egyén tettei pedig megítélhetetlenek, és mindkettő átláthatatlan.

A történelmi tények és a hétköznapi események akár ellentétbe is kerülhetnek egymással, kizárhatják egymást a pletyka világában, amely értelmezi, „legendásítja” őket. Ezzel hiteltelenné is válnak.

Narrátor nézőpontja. A keretbeli elbeszélői nézőpont nyomatékosítja a viszonylagosságot. A narrátor ironikus távolságot tart a történelmi helyzettel is és a legendásító, kisszerű gondolkodásmóddal szemben is. Ez az eltávolítás arra is felhívja a figyelmet, hogy az elbeszélt történet fikció.

A regény folyamán az elbeszélő szinte soha nem alkalmaz belső (szubjektív) nézőpontot. A szereplők jelleme tetteik, szavaik és előtörténetük alapján mutatkozik meg.

Mottó. A regény egy mottóval kezdődik, amely a Riutale Romanum (római rituálé) halottas imájának részlete. Ez a rituálé a katolikus szertartás latin nyelvű halotti könyörgése, a Circumdederunt me, amely Édes Anna lelkének megváltásáért szóló ima. A végső tiszteletadás éneke.

Alaphelyzet. Édes Anna érkezése teremti meg a regény alaphelyzetét. Anna késleltetve lép színre, de attól kezdve, hogy színre lép, ő válik a cselekmény középpontjává.

Szerkezeti felosztás. A mű 5 szerkezeti egységre tagolódik.

Az 1. rész (1-6. fejezet) a színhely aprólékos, precíz bemutatása.

A 2. rész (7-10. fejezet) Anna beilleszkedését meséli el. Munkája egyre mechanikusabbá válik, kudarcok érik, emberi kapcsolatai üresek, fokozatos térvesztés figyelhető meg. Árvasága, elhagyatottsága, kivetettsége Vizyék közegében, a tőlük való függés miatt csak tovább erősödik. Soha nem oldódott föl teljesen, viselkedésében mindig maradt távolságtartás, idegenség, feszültség.

A 3. rész (11-14. fejezet) témája Anna és Jancsi úrfi románca. Magányából, elidegenedettségéből, automataszerű létéből csak a Jancsival való együttlétek szakítják ki Annát egy időre.

A 4. rész (15-18. fejezet) a menekülési lehetőségeket veszi számba (házasság a kéményseprővel), de ez meghiúsul és megtörténik a gyilkosság.

Az 5. rész (19-20. fejezet) témája az ítélethozatal és a befejezés. A tárgyalás jelenete azért fontos, mert kiderül belőle a regény tanulsága: az értékek viszonylagosak, így Anna tettének megítélése is kétes.

A zárlatban az író önmagát is belépteti a történet világába. Itt Anna már csak az események mögött tűnik fel, a mária-nosztrai női fegyintézetben tölti a büntetését.

A regény szerkesztése nagyon sajátos, hiszen kizárja a főhőst a regény közel egyharmadából. Ez lehetővé teszi a történelmi háttérnek és Vizyék karakterének alaposabb kidolgozását. Kosztolányi kihasználja a helyet a történelem és a politika groteszk, gunyoros láttatására.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!

Oldalak: 1 2 3 4 5