A cselekmény időpontja, helyszínei, címértelmezés
Idő: az 1920-as, 1930-as évek Magyarországa. Pontos évszám nem szerepel a szövegben, de néhány évvel az első világháború után játszódik a történet, ez az utalásokból kiderül.
Sanyi évekig katonáskodott a háborúban, ezért csak ekkor fejezi be agrártanulmányait. A cenci szökés időszakában pedig szó esik a gazdasági válságról, amely a Takaró-gazdaságot is érinti és végleg keresztülhúzza Nelli különutas terveit (a szövegkörnyezet alapján 1931 nyarán történhetett). Sanyi a cenci nyár utáni tavaszon hal meg, tehát 1932-ben.
A történet kb. 5 évet ölel fel. Ebből maga a házasság 4 évig tart. Ezekből az utalásokból kiszámolható, hogy a regény nyitó fejezetének időpontja: 1927 vagy 1928 újéve. Ám ez túl messze van már a háborútól ahhoz, hogy a katonaság miatt csak ekkor végezzen Sanyi a tanulmányaival.
De mindegy, a konkrét évszámoknak nincs jelentősége.
Helyszínek: Nelliék háza a pusztán (Alföld), Takaró Sanyiék háza a faluban (Fáncs), az Otrubai lányok háza Cencen (ide menekül Nelli).
Címértelmezés. A cím egyetlen névszó. Az iszony szó egy érzést fejez ki, amely a házassága idején alakul ki Kárász Nelliben. A szerző részletesen, mélyen bemutatja a női lelket, hősnője életét – ahogy ő férfiként azt látja.
Nelli iszonyának több rétege is van.
1. Szűken értelmezve a férjétől iszonyodik, hiszen kényszerből ment férjhez: nem saját akaratából döntött sem a házasság, sem Sanyi személye mellett.
2. Tágabb értelemben viszont a világ, a falu, a közösség iránti iszonyról van szó, ami zárkózott természetéből ered. Ezt ő maga fogalmazza meg: „A lelkem nem tudott elegyedni a világgal.” Ez a mondat a mottója is lehetne, hiszen a világ más várt tőle, mint amire a személyisége folytán képes volt, vagy amire ő teremtve volt.
Németh László tehát a világtól való iszonyodás állapotát, az elidegenedés lélektani folyamatát írja le. Kárász Nellinek rá kell döbbennie, hogy teljesen kiszolgáltatott helyzetben van, s emiatt kénytelen olyan életet élni, ami számára nem élet, hanem csak „hazug komédia”.
A világ szemében Nelli egy olyan nő, aki nehezen kapható a házasságra, később pedig rossz házastárs válik belőle. Igaz, a Takaró család és a Kárász család is visszafogott, szemérmes, a botránytól tartózkodó emberek, így nem szivárogtatják ki a magánéletük részleteit. Sanyi különösen ügyel arra, hogy kifelé ideális kép alakuljon ki a házasságáról, sőt, a látszatra sokáig maga Nelli is vigyáz.
A világnak mutatott kép csak akkor omlik össze, amikor Nelli veszekedőssé válik. Persze igazán senki sem tudja, hogy mi a gond, de mindenki Nellit hibáztatja: a férje csak a hidegségét látja, a rokonok szerint rossz természetű. A probléma valójában az, hogy két végzetesen össze nem illő embert kapcsol össze a házastársi kötelék.
3. Ugyanakkor Nelli iszonyának egy harmadik rétege is van: valószínű, hogy általánosságban is iszonyodik a férfi-nő kapcsolattól, az iszony tehát biológiai jellegű is. Azt viszont nehéz lenne megállapítani, hogy ez az iszony ok vagy következmény: azért alakult-e ki, mert olyan férfihoz kellett feleségül mennie, akitől irtózik, vagy nemcsak konkrétan Sanyitól irtózik, hanem általában is a nemiségtől.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
