Hatások, előzmények: Dürrenmatt sokat merít a régi és a modern dráma mestereitől. Módszereiket új köntösbe öltözteti és sajátos hangvétellel adja tovább.
Saját maga irodalmi őseiként elsősorban Arisztophanészt, Plautust, Moliére-t, Wildert és Shaw-t jelölte meg, de a legnagyobb hatást Brecht gyakorolta rá. Példaképeihez hasonlóan őt is a közélet problémái foglalkoztatták.
Átveszi Brecht tudatos elidegenítő technikáját, a példázatszerűséget, a parabolaszerű stilizálást, és olyan fejtetőre állított világot jelenít meg, mint az abszurdok. Ugyanakkor távol áll tőle Brecht ideologikus beállítottsága és tanító szándéka.
Elvetette a naturalista drámát, de megőrizte a hagyományos arisztotelészi formát. Színpadi műveiben a drámai feszültség forrása többnyire valamilyen erkölcsi, történelemfilozófiai probléma, komédiái tragikus élményeinket fejezik ki. Remek pszichológiát erős gondolatisággal tud egyesíteni.
A fizikusok c. drámájához 21 pontot kapcsolt, melyekben számtalan gondolatot kifejt. Ezekben egy világlátás és egy írói módszer summázatát adja, meg egy vitáét is, amelyet a rá nagy hatást gyakorló mesterrel, Bertolt Brechttel folytatott.
Brecht szerint a gondolkodó embernek nem az a dolga, hogy a világot magyarázza, hanem hogy gyökeresen és végérvényesen megváltoztassa. Dürrenmatt szerint: „A paradoxonban a valóság tükröződik. Aki elutasítja a paradoxont, kiszolgáltatja magát a valóságnak. A dramaturgia elhiteti a nézővel, hogy kiszolgáltatja magát a valóságnak, de arra nem kényszerítheti, hogy helyt álljon a valósággal szemben, vagy meg is változtassa.”
A hidegháború korában, az atomkatasztrófa veszélyének árnyékában, 1962-ben nagyon messze volt már Brecht optimizmusa, aki a húszas évek végén meg a negyvenes évek közepén fel akarta forgatni a világot. A hősiesség akkor már csak üres póz volt, nem voltak hősök, csak jelentéktelen, csetlő-botló nyárspolgárok, nem volt sors vagy végzet, csak véletlen.
Dürrenmatt szerint az események anélkül mennek végbe, hogy bárki felelős lenne értük egyénileg. Az emberiségnek közös a bűne, és az egyes ember inkább szerencsétlen, mint bűnös. „Világunk éppúgy a groteszkbe vezetett el, mint az atombombához… az apokaliptikus vízió lett groteszkül reális.”
A moralista Dürrenmatt egész életműve ennek a világlátásnak a konzekvens megformálása drámában, epikában egyaránt.
Fogadtatása: az 1960-as években Dürrenmatt a világ talán leggyakrabban játszott színpadi szerzője volt. Magyarországon is gyorsan népszerűvé vált (műveit lefordították, darabjait bemutatták). A világsikert legsikerültebb darabja, Az öreg hölgy látogatása hozta meg számára.
Jelentősége: a szakmai elismerést is megkapta. Drámáinak világsikere után több jelentős irodalmi díjjal tüntették ki.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 3. oldalra!
