Friedrich Dürrenmat, A fizikusok szerrzője

Cselekmény röviden:

1. felvonás: egy magánszanatóriumban gyilkosság történt, és már nem először. Három hónapja az egyik ápolt, „Newton” ölte meg ápolóját. Most hasonló eset történt, ezúttal egy másik őrült fizikus, „Einstein” végzett egy másik ápolónővel. A kiérkező felügyelő tehetetlen, hiszen elmebetegeket nem tartóztathat le.

A harmadik fizikust, Möbiust meglátogatja a családja, ám a férfi úgy viselkedik velük, hogy elmenekül tőle a felesége és a három fia. (Felesége azóta elvált tőle, és hozzáment egy misszionáriushoz. Elutazni készültek, mert a férjét áthelyezték, tengerre szállás előtt eljöttek elbúcsúzni.)

Möbius betegsége az, hogy azt képzeli, meg szokott neki jelenni Salamon király. A másik két fizikus betegsége az, hogy az egyik Newtonnak, a másik Einsteinnek képzeli magát.

Möbius ápolónője, Monika Stettler elmondja: tudja, hogy Möbius csak tetteti magát. Az ápolt beismeri neki, hogy valóban csak eljátssza az őrültet. Direkt viselkedett csúnyán a családjával, hogy a felesége és a fiai nyugodt lélekkel elfelejthessék őt, és ne keressék fel többet a szanatóriumban. A múltnak ezt a fajta lezárását Möbius humánusnak tartja. Sokba kerül a tébolyda, a felesége fizette. Ennek véget akart vetni.

A nővér tudja, hogy Möbius nem elmebeteg. Sőt, beleszeretett a férfiba az évek alatt, amíg ápolta. Most megvallja szerelmét. Möbius azt feleli neki, ő is szereti. Ám az ápolónő ezzel a vesztébe rohan.

„Einstein”-be is szerelmes volt a gondozója, Irene nővér, feleségül akart hozzá menni, nem lehetett elüldözni, ezért kellett meghalnia. Monika nővér se hallgat Möbiusra, nem akar elmenekülni, sőt, feleségül akar menni az ápoltjához.

Hamarosan újabb bűntettre derül fény: Möbius is végzett gondozójával.

2. felvonás: a felügyelő újra kijön a szanatóriumba, de továbbra sem tud mit tenni. Ezúttal már a doktor kisasszony hírneve forog kockán. A felügyelő már csak rutinból végzi a munkáját.

A doktor kisasszony férfi ápolókat vett fel a meggyilkolt női ápolók helyére a három fizikus mellé. Rácsokat is szerelnek az ablakukra.

Miután kiviszik a hullát, a „fizikusok” a szalonban maradnak, lassan színt vallanak egymásnak. Valójában egyikük sem őrült. Két fizikus, „Newton” (= Kilton) és „Einstein” (= Eisler) a harmadik fizikus, Möbius miatt van itt.

Monika halála után Möbius össze van törve, nem bír enni. „Newton” lassanként elmondja: ő sem őrült. Valójában fizikus, aki egy titkosszolgálatnak dolgozik. Azt gyanítja, hogy Möbius a jelenkor legnagyobb fizikusa. Olvasta disszertációját az új fizika alapjairól. Nyomozott a szerző után, a nyomára jutott, és ha a gyanú beigazolódik Möbius lángeszéről, akkor el kell vinnie Möbiust a szanatóriumból.

Belép „Einstein”, aki eddig hegedült. Kiderül: ő sem bolond, és ő is olvasta a disszertációt. Ő is fizikus, ő is egy titkosszolgálat munkatársa, csak egy másiké. Ő is Möbius miatt van itt. A két kém, Kilton és Eisler ekkor pisztolyt ránt egymásra, de végül megegyeznek, hogy nem lőnek. Mindketten leteszik a fegyvert.

Eisler bevallja, hogy azt hitte, Kilton valóban bolond. Kilton is bevallja, hogy ő is igazi bolondnak nézte Eislert. Mindketten azért ölték meg az ápolónőjüket, mert azok rájöttek, hogy a gondozottjuk nem elmebeteg. Mindketten sajnálják, hogy el kellett követniük a gyilkosságot.

Mindketten el akarják vinni Möbiust a saját országukba, hogy a kormányaik felhasználhassák a tudását. Mindketten minden idők legjobb fizikusának, zseninek tartják Möbiust. Mindketten tudják, hogy ők maguk nem zsenik, de a zseni Möbius a tudomány új területeit tárhatja fel előttük.

Möbius nem akar elmenni a szanatóriumból, a másik kettő igen (ők megbízatást teljesítenek). Mindhárman atomfizikusok.

Kilton dicsőséget, sikert, Nobel-díjat ígér Möbiusnak, ha a felfedezését használhatják. Ugyanis úgy tudják, Möbius megoldotta a gravitáció problémáját. Möbius elismeri, hogy ez igaz. Eisler titkosszolgálata viszont úgy tudja, hogy Möbius rátalált az egységes térelméletre. Möbius elismeri, hogy ez is igaz. Mindkét felfedezés megtörtént.

Jól fizetett fizikusok egész hada jól felszerelt laboratóriumokban évek óta hiába próbálta megoldani ezeket a feladatokat. Möbius pedig a bolondok házában egy íróasztalnál megoldotta. Csakhogy tudja, hogy a felfedezése olyan technikát tesz lehetővé, amely minden fantáziát felülmúl, ezért felelősséget érez.

Kilton és Eisler szerint elkerülhetetlen, hogy Möbius felfedezése az emberiség birtokába jusson. Csak az a kérdés, melyik ország jut először hozzá. Ők úgy gondolják, a fizikus dolga az, hogy kutasson, és a felfedezéseit megossza a világgal. A többihez semmi köze. De Möbius nem így gondolja.

Kilton és Eisler párbajjal akarja eldönteni, melyikük vigye magával Möbiust. Készek rálőni az ápolókra is, végső esetben magára Möbiusra is. Mert akármilyen fontos ember Möbius, a kéziratai még fontosabbak. Ha azokat megszerzik, az is elég. Erre Möbius közli, hogy elégette a kéziratait. Kilton és Eisler megsemmisülten leülnek.

Ezután már Möbius döntésétől függ, hogy a felfedezését kinek adja oda. Beszélget a másik két fizikussal a tudomány szabadságáról, a politikának való alárendeltségükről. Mindkét ország más teóriát dicsőít, de a tudósoknak ugyanazt kínálja: fogságot.

Möbius találmánya sokat érne a világnak, azaz egyes kormányoknak. Möbius azonban nem szeretné, ha tudása a rossz szolgálatába állna, a világ ellenére lenne. Az ő felfedezésével a már meglevő fegyvereknél is pusztítóbb fegyvereket lehet gyártani, el lehet törölni az emberiséget. Ennek a felismerésnek rendelte alá az életét.

Nem akarta vállalni a kockázatot, hogy a világ elpusztuljon, ezért nem hozta nyilvánosságra a felfedezését. Ott hagyta tudományos karrierjét, sőt, sorsára hagyta a családját is. Inkább magát bolondnak tettetve bevonult a szanatóriumba. Kilton és Eisler pedig utána jöttek mint kémek.

Möbius azt mondja a másik két fizikusnak: értesítsék a megbízóikat, hogy tévedtek: Möbius valóban őrült. És maradjanak ők is mindketten az őrültek házában. Úgyis csak itt gondolkozhatnak szabadon, mert kint a világban a gondolataik robbanóanyagok.

Ráadásul mindhárman gyilkosok. Kilton és Eisler azért ölték meg az ápolónőiket, mert azok veszélyeztették a küldetésüket. Möbius azért ölte meg Monika nővért, mert a nő hitt benne, félreismert zseninek tartotta, és harcolni akart az elismertetéséért, holott Möbius rejtve akart maradni. Azért ölte meg, azaz „áldozta fel” az ápolónőt, hogy egy még szörnyűbb öldöklést megelőzzön.

Beszélgetésük után mindhárman úgy döntenek: itt maradnak, elzárkóznak a világtól. Örökre. Csak így őrizhetik meg Möbius titkát. Ezzel akarnak lehetőséget adni a világnak a megmenekülésre. Aztán isznak az ápolónőikre, akiket fel kellett áldozniuk. Végül visszaváltoznak bolondokká, a szobáikba mennek.

A végén váratlan fordulat történik. Mathilde von Zahnd kisasszony kihozatja a három fizikust a szobáikból. Közli velük, hogy lehallgatták a megbeszélésüket. Elveszik Kilton és Eisler revolverét. Kihozzák a titkos adó-készülékeket is. Tudják, hogy kicsodák.

Kiderül, hogy a doktorkisasszony éveken át titokban lemásolta magának Möbius jegyzeteit. Kezdetben csak néhány tanulmányt értékesített, de most már minden felfedezést ő fog pénzzé tenni. Trösztöt, világvállalatot fog létrehozni. Nem az emberiség javára, hanem a saját hasznára.

Ő szervezett meg mindent, mert ártalmatlanná akarta tenni a három fizikust. Kiderül, hogy ő uszította rájuk az ápolónőket. Előre látta a gyilkosságokat, előre kiszámított mindent. Tudta, hogy a gyilkosságok elkövetésével mindhárman kiszolgáltatottá teszik magukat. Most már senki se fog hinni nekik, mert a világ őrültnek tartja őket.

Zahnd kisasszony sajátos magyarázatot is ad tetteire. Elmondja, hogy megjelent neki Salamon király, aki közölte, hogy Möbius elárulta őt azzal, hogy nem akarta nyilvánosságra hozni azt, amit kinyilvánított neki. Ezért őt bízza meg ezzel. Így lett a doktorkisasszony feladata Möbius megdöntése. Helyette ő lesz Salamon király helytartója.

Möbius hiába tiltakozik, hogy az egészet csak kitalálta, sose jelent meg neki Salamon király…

Valójában a doktorkisasszony a zavarodott elméjű, az igazi bolond. A három férfi elkeseredetten, tehetetlenül roskad magába. Az intézet már nem elmegyógyintézet, hanem börtön lesz a számukra. A világ pedig egy őrült elmeorvos karmaiba kerül.

Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 5. oldalra!