Újdonságok, modern sajátosságok
Újítások: a műfaji elemek szerepét megváltoztatja az író. A beszédhelyzetek, a nézőpontok kezelése és az időkezelés más, mint a romantikában megszokott elbeszélésmód. Hangsúlyosabbá válik a szövegszerűség, így az olvasó részéről is újfajta befogadói magatartásra van szükség, a szöveg nagyobb odafigyelést igényel. Megtapasztalhatjuk, hogy nemcsak maga a történet fontos, hanem az a mód is, ahogyan ez a történet elő van adva.
Beszédhelyzet: meghatározó a nyitó és a záró rész beszédhelyzetének egymáshoz való viszonya. Mindkettő jelen idejű igealakokat tartalmaz, de a nyitás jelen ideje egyúttal az elbeszélt történet jelene is („Nincsen olyan híres akol, mint a brezinai akol”…), míg a zárlat jelene a történetre való visszatekintés beszédhelyzetének jelen ideje („és a brezinai völgy csendes azóta”).
Van tehát egy váltás a történet jelenéből az elbeszélés, visszatekintés jelenébe, ami azt jelzi, hogy a történet és annak elmesélése nem egy időben folyt le. Vagyis a történetmesélés időpontjában az elbeszélt események már lezajlottak, az is lehet, hogy régen zajlottak le. Így a történet akár legendaként is értelmezhető.
A zárlat tehát átértelmezi az addig olvasottakat: az idézet a beszédhelyzetet visszatekintővé változtatja, magát a történetet pedig a távoli múltba helyezi vissza. Az eredetmagyarázó mondák hagyományát követve a történet a címben szereplő fekete folt mibenlétét, eredetét magyarázza meg.
Az idősíkok fokozatosan válnak szét. Az első bekezdésekből még úgy tűnik, mintha a történet és a történetmesélés egy időben zajlana, és csak a végén lesz nyilvánvaló, hogy a cselekmény régebben zajlott le, mint a történetmondás ideje.
A nézőpontok gyakorlatilag szétválaszthatatlanok. Ez azt jelenti, hogy nem lehet pontosan megállapítani, hogy mettől meddig érvényesül az elbeszélő nézőpontja és honnantól váltunk át valamelyik szereplő nézőpontjába. Vannak olyan szövegrészek, amelyek az elbeszélő véleményeként vagy gondolataként és az egyik szereplő belső magánbeszédeként is olvashatók.
Ebből az következik, hogy nem tudjuk mindig pontosan eldönteni, hogy mikor ki beszél, és hogy belső vagy külső nézőpont érvényesül-e. Mikszáth ezt a szabad függő beszéd eszközének alkalmazásával éri el.
Az a fekete folt – Írói eszközök
A főhős lelki életéről, gondolatairól, vívódásairól E/3. személyben mesél nekünk a szerző (nem alkalmaz E/1. személyű belső monológot). A szabad függő beszéd eszközével élve tájékoztat minket Olej Tamás érzelmeiről, belső rezdüléseiről.
A szabad függő beszéd lényege, hogy nem lehet pontosan tudni, ki mondja az adott szöveget.
- Egyenes beszéd esetén szó szerint idézünk valakit, epikai művekben ezek a szövegek idézet formájában, idézőjelek közé illesztve olvashatók.
- Függő beszéd esetén nem szó szerint idézünk valakit, hanem a saját szavainkkal. Ilyenkor bonyolultabb a mondat, mellékmondatot és kötőszót is igényel (mivel bele kell fogalmaznunk azt is, hogy ki mondja vagy gondolja az adott dolgot). Pl. „A leány arra gondol, hogy minek is van a világon herceg, mikor olyan szép az, hogy a gerlicemadár nem mondhatja párjának: különb madár vagyok, fényesebb tollam van, nem szerethetlek.”
- Szabad függő beszéd esetén nincs kötőszó, és nincs bevezető ige sem, ami megjelölné, hogy az adott közlés kinek a szövege. Mivel a nyelvi jelekből nem derül ki, hogy a szöveg kihez tartozik, társíthatjuk az elbeszélőhöz és az adott szereplőhöz is. Példa:
„Ott az a suta toklyó egyszer eltévedt a harasztosban, befonva magát átszakíthatatlan töviságak és iszalagok közé. A Merkuj akadt rá. Becsülettel kiszabadítá onnan, s úgy féldöglötten vonszolá a nyájhoz. Okos kutya az, megérdemli, hogy nem lett belőle – ember.” Ez a szövegrész az elbeszélő és Olej Tamás szólama is lehet.
A szabad függő beszéd alkalmazása azért nagyon fontos, mert Mikszáth szövegei a szereplő tudatának, gondolatainak közvetítésével már megelőlegezik a modern epika tudatelbeszélését. Hiszen a szabad függő beszéd segítségével az elbeszélő anélkül léphet be az adott szereplő tudatába, hogy saját és a szereplő nézőpontját határozottan különválasztaná.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
