Az a fekete folt – szerkezet
Alaphelyzet: a színhely és a főhős részletes bemutatása. Olej Tamás a brezinai bacsa (a „bacsa” egy foglalkozásnév: számadó juhászt jelent). Ő a Brezina bacsája, vagyis ő a számadó, aki legelteti a birkanyájat, egész évben gondját viseli a nyájnak. Ez nem kis feladat: annak, hogy hogyan kell vigyázni a birkákra, tudománya van, és Olej Tamás büszke a szép állataira. Mindegyiket jól ismeri, mindnek el tudja mondani a történetét.
A mű első harmada a bacsa egy napját mutatja be, amivel tulajdonképpen egész életét megismerjük, hiszen minden napja egyformán telik. Minden reggel ugyanígy vonul ki a legelőre, ugyanezek az emlékek támadnak fel benne, este ugyanilyen szertartásos módon tér haza. Stabil, kialakult életformája van, amely az állandóságra és az ismétlődésre épül.
A falusiak szemében Olej érzéketlen ember, az „erdők vadállatja”, hiszen „még csak nem is sírt” a felesége temetésén. Belső lelki életéről senki nem tud.
A bacsa valójában mély érzésű, sokat gondolkodó ember, aki lelki szemeivel mindig elvesztett feleségét látja, annak hangját hallja. Az asszony 16 éve halt meg (lányuk születése után), és emléke ennyi idő elteltével sem fakult el Olej Tamás szívében.
Bonyodalom: A bacsa tehát harmóniában él a természettel, bensőséges szálak fűzik az állataihoz, és békességben él három legfőbb urával: az Istennel, a talári herceg őkegyelmességével és a tekintetes vármegyével.
Ez a törékeny idill azonban megbomlik akkor, amikor a fiatal Taláry Pál herceg, a birtok ura szemet vet Olej Tamás gyönyörű, 16 éves kislányára, Anikára, és el akarja csábítani.
A bacsának és lányának stabil értékrendje van, amely az egyszerűségre és a tisztességre épül, ám a herceg megjelenése ezt az értékrendet szétzilálja. Anika beleszeret Taláry Pálba, és hirtelen zavarni kezdi alacsony származása, pedig azelőtt nem is gondolt rá. Ráadásul a lány Olej Tamás bojtárának, Matyinak a jövendőbelije, aki elkeseredik Anika hűtlenségét látva.
Olej számadó juhászként a herceg szolgálatában áll és alázatosan követi az utasításait, apaként azonban határozottan ellenáll ura erkölcstelen kívánságának: a lánya nem az uradalomé, hanem az övé. Dühében még meg is fenyegeti a csodálkozó nagyurat.
Kibontakozás: a herceg három napig sűrűn látogatja a lányt, a negyedik napon beszél az apával. A brezinai aklot ajánlja fel Olej Tamásnak a lányáért cserébe. A bacsa lelkében szörnyű küzdelem bontakozik ki, arcán verejtékcsöppek gyöngyöznek, de először még felülkerekedik benne a becsületesség.
Ám aztán egy pillanatra meginog, erőt vesz rajta a mesés gazdagság kísértése és elfogadja az ajánlatot. Később kíméletlen önvád, bűntudat gyötri, amiért nem tudott ellenállni a vagyon csábításának és eladta a lányát a hercegnek.
Fontos tudni, hogy Anika nem lesz a herceg felesége! Ha ez egy népmese lenne, akkor a szegény, de gyönyörű lány és az álruhás herceg szerelméről szólna, csakhogy ez a novella nem szerelmi történet. Mikszáth felülírja a népmesei konvenciót, bár ezt az olvasó eleinte nem veszi észre, mivel az elbeszélő Anika nézőpontjából mutatja be a herceg és a lány kapcsolatát.
Mivel egy naiv kislány szemével látjuk a herceget, egy ideig nem ismerjük fel, hogy valójában miről is szól Taláry Pál és Olej Tamás alkuja. A gyanútlan olvasó késve döbben rá, hogy a herceg csak játékszernek akarja megszerezni Anikát, azaz ki akarja használni a lányt (csak addig kell neki, amíg olyan kis fiatal és szép, „ízletes falat”). Bolond lenne a bacsa lányát elvenni, aki hiába olyan szép, mégiscsak paraszt.
A kor szokásait tekintve pedig még akkor se vehette volna feleségül, ha akarta volna, hiszen a birtok a birtokkal házasodott, azonkívül Anika nem művelt úrilány, nem forgott előkelő társaságban, nem tudja, hogyan kell úri körökben viselkedni, nem tudna helytállni a herceg feleségeként. Nyilvánvaló, hogy lehetetlen a házasság köztük, ehhez egy pillanatig se férhet kétség, és a bacsa ezt tudja.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
