Hetedik fejezet
Misi nagyon szenved a reskontó elvesztése miatt, éjjel nem is tud aludni, így másnap nem képes rendesen teljesíteni az iskolában.
Első órája földrajz, amit egy Názó nevű idős tanár tart. Kihívja Misit felelni, de szerencsére a kicsit süket, kicsit szenilis öregúr hamar elkezd kedvenc témájáról, Debrecen őskoráról beszélni, amiről éppen tanulmányt is ír. Misi meg sem szólal, végig a tanár beszél, majd a legjobb jegyet (egyest) adja a feleletért.
Szünetben egyik osztálytársa, Szegedi Feri megjegyzi, hogy Misi igazságtalanul kapott jó jegyet. Misi nem száll szembe vele, mert a lelke mélyén egyetért. Barátja, Gimesi Lajos azonban összevitatkozik és össze is verekszik Szegedivel Misi helyett.
Orczy megkérdezi Misitől, milyen számokat tett meg a lutrin, de Misi nem válaszol. A következő óra latin Gyéres tanár úrral, utána Orczy kérésére Gimesi faggatja Misit a számokról, de Misi neki sem válaszol, ezért Gimesi összeverekszik Misivel, annak ellenére, hogy barátok, és hogy Misi nem verekedős fiú.
Az utolsó óra torna, amit Misi utál, mert a tanár, Szűts Istók folyton kiabál vele (és a többi kis növésű gyerekkel). Misi ezúttal is csak szenved, nem tudja átugrani a bakot. Amikor a tanár már harmadszorra akarja, hogy fusson neki, megmakacsolja magát, és nem mozdul.
Szűts ordibál vele az engedetlenség miatt, de ekkor Orczy kiáll a sorból és közli a tanárral, hogy Nyilas Mihály beteg, mire a tanár Orczyval kezd ordibálni.
Misi az átélt feszültség miatt összeesik és elveszti az eszméletét. Erre már a tanár is elhiszi, hogy beteg, és leülteti egy kötélcsomóra.
Közben Gimesi és Orczy együtt kitalálják, hogy Misinek mi baja. Gimesi szerint Misi elvesztette a reskontót, pedig kihúzták a számait (az ötből négyet). Orczy szerint az is lehet, hogy a reskontót ellopta valaki.
Nyolcadik fejezet
Legközelebb a felolvasáskor Pósalaky úr megkérdezi, kihúzták-e a lutrin a számait, és Misi nem meri megmondani, hogy nincs meg a reskontó. Mivel fejből nem emlékszik a számokra, amiket megjátszottak, annyit felel, hogy nincs benne az újságban. Amikor a felolvasásról visszaér, megtudja, hogy barátai keresték a reskontó miatt.
Orczy másnap elmondja neki, hogy a szakácsnőjük szerint Misi legalább 1000, de az is lehet, hogy 2000 forintot nyert, attól függően, milyen lutrit játszott (ez hatalmas összeg volt akkor). Orczy biztos benne, hogy a reskontót ellopták.
Orczy javaslatára a három fiú (Misi, Orczy és Gimesi) titkos társaságot alapítanak azzal a céllal, hogy kinyomozzák, ki a tolvaj. A társaság neve: lutristák, és a tagok vérszövetségben vannak. Orczy lefekteti alapszabályként, hogy „semmi titok nem létezik” és hogy „idegeneknek elárulni tilos”. A társaság elnöke Orczy, a titkár Misi, a jegyző Gimesi.
Kilencedik fejezet
Misi és barátai próbálják megtalálni az eltűnt szelvényt. Orczy szerint Misi szobatársai a leggyanúsabbak, ezért felíratja Misivel a nevüket egy papírra, és elbeszélget velük.
Misinek délután Doroghy Sanyit kell tanítania, és amíg vár rá, egy füzetbe firkálgat, majd váratlanul ír egy verset Simonyi óbesterről. Ő maga lepődik meg legjobban, hogy verset írt. Nem gondolkozott rajta, csak úgy kijött belőle, ezért nagyon örül neki.
Bella közben odalopózik, és észreveszi, hogy Misi verset ír, de a kisfiú kitépi a lapot és nem mutatja meg a versét. Megjön Sanyi, Misi elkezdi tanítani, Bella kézimunkázik.
Egy latin mondat fordítása kapcsán beszélgetés alakul ki Misi és Bella között, amely a gazdagság-szegénység témájánál köt ki. Bella szerint a gazdag rokon nem ismeri többet a szegény rokont.
Kiderül, hogy Bellának van egy gazdag nagynénje, aki hercegné, és Bella szerint ha lenne egy jó ruhája, elmenne hozzá, és utána minden menne magától.
Aztán Bella feltesz Misinek egy fontos kérdést: ha valaki nagyon szegény, és örökké csak nyomorog, és megvan rá a lehetőség, hogy gazdag legyen, és a családján is segíthessen, akkor szabad-e elmulasztania azt a lehetőséget?
Misi saját nyomorgó szüleire és a hideg földön csúszkáló kistestvéreire gondol, és azt feleli, nem szabad. Persze érezni lehet, hogy Bella kérdése másra vonatkozott.
Ezután Misi Pósalaky úrhoz megy felolvasni, aki megint megkérdezi, hogy kihúzták-e a számokat.
Az újságban ott vannak a lutriszámok, a budapesti, bécsi, prágai stb. lutrié, de a brünni lutri nincs benne, amire Misi fogadott. Misi azonban azt mondja az öregúrnak, hogy a budapesti lutrira tett, és a kihúzott számok: 5, 95, 4, 44, 92. Pósalaky úr tudomásul veszi, hogy nem nyertek.
Misi azon tűnődik, milyen könnyű hazudni, és érdemes-e mindig igazat mondani, és egy csomó bajt a fejére zúdítani, ha egy hazugsággal ilyen könnyű a szabadulás.
Hazafelé úton észrevesz két ismerőst: Doroghy Bella és Török János jókedvűen beszélgetnek egy kirakat előtt. Bella kacag, és Misi hallja, hogy könnyedén azt mondja: „ha maguknak hinni lehetne!”, mire a fiatalember fogadkozni kezd.
Az olvasónaplónak még nincs vége, a folytatáshoz kattints az 5. oldalra!
