Harmadik fejezet
Az idős öregúr, akinek fel kell olvasni, Pósalaky úr nyugalmazott tanácsos. Misinek minden nap öt órakor kell nála megjelennie. Pósalaky úr egész nap egy fonott karosszékben ül, mivel nem lát.
Amikor Misi először keresi fel, hibát hibára halmoz. Fél órával korábban érkezik, de Pósalaky úr nem engedi felolvasni, amíg nincs öt óra, így fél órán át csak némán ülnek egymással szemben. Ez roppant kínos Misinek.
Amikor elkezd felolvasni, először a cikkek címét kell megmondania, és ha az öregurat érdekli, akkor felolvasni a teljes cikket. Pósalaky úr gyakran mondja, hogy ugorjunk, mert nem érdekli a cikk.
A felolvasás hat órakor ér véget. Misinek akkor is abba kell hagynia, ha épp egy cikk közepén tartanak.
Telik az idő, Misi kap egy új, barna kalapot otthonról. Jól tanul, és mióta csomagot kapott, a többiek jobban tisztelik.
Egy nap a padtársa, Orczy meghívja Misit magukhoz vendégségbe. Misi csodálkozik, hiszen Orczy gazdag és előkelő, és nem érti, miért hívta meg. Aztán kiderül, hogy Orczynak az anyukája mondta, hogy hívja meg Misit, mert Gyéres tanár úr dicsérte őt. Misi először nem akar menni, mert barátját, Gimesit nem hívták meg, de végül mégis úgy érzi, el kell mennie.
Az Orczy-házban elkápráztatja az a pompa, amelyben az osztálytársa él. Hatalmasak, tágasak a szobák, Orczynak rengeteg a játéka, könyve stb., és cselédet is tartanak.
Orczy és Misi azzal foglalják el magukat, hogy olvasztott viaszból mintákat öntenek ki. Misi már épp kezdené jól érezni magát, amikor megérkeznek Orczy unokatestvérei, akik mind lányok.
Misinek ez nagyon kellemetlen, mert még soha életében nem beszélgetett lányokkal (a testvérei mind fiúk, és az iskola sem koedukált, így ott is csak fiúkkal találkozik). Annyira zavarba jön, hogy sietve távozik.
Ahogy jövetelekor is, zavarában elfelejt kezet csókolni Orczy anyjának.
Negyedik fejezet
Misi azzal az ürüggyel jött el Orczyéktól, hogy mennie kell felolvasni Pósalaky úrhoz, de még csak négy óra. Egy óra hosszát a templomkertben tölt és sír, mert nagyon szégyelli magát az eset miatt. Attól tart, hogy Orczyéknál most mindenki őróla beszél.
Zaklatottságát nem tudja titkolni Pósalaky úr előtt, felolvasás közben sokat hibázik, és el is sírja magát. Azért zaklatott, mert úgy érzi, megalázták az Orczy-házban. Az öregúr kedvesen megkérdezi, mi baja, aztán megvigasztalja.
Hat órakor befejezik, és Pósalaky úr elmeséli Misinek, hogy mit álmodott, és hogy a takarítónője megfejtette az álmot, és mindenhez, ami volt az álomban, hozzákapcsolt egy számot (85, 73, 39, 45, 22).
Az öregúrnak hirtelen az az ötlete támad, hogy Misi írja fel ezeket a számokat, és tegye meg őket a lutrin (lottón). A szelvényre ad egy forintot, és megígéri Misinek, hogy ha nyernek, megfelezi vele a nyereményt.
Később Misi elmegy másik barátjához, Gimesihez, aki a nagymamájával lakik. Elmeséli az Orczyéknál töltött délutánt, aztán elmondja, hogy Pósalaky úr megbízta, hogy tegyen meg öt számot a lutrin. Ezután arról beszélgetnek, mire költenék a pénzt, ha nyernének tíz forintot a lutrin.
Közeledik a félév vége, bizonyítványosztáskor a gyerekeket az izgatja, hogy ne bukjanak meg. Misi kitűnő tanuló, Böszörményi viszont két intőt is kap (azaz megbukik):
Bizonyítványosztás előtt Gyéres tanúr úr a tanáriba hívja Misit, és megkérdezi, elvállalná-e az egyik osztálytársa, Doroghy Sanyi korrepetálását latinból és számtanból. Minden szerdán és szombaton délután el kell mennie a Doroghy családhoz, ahol magánórákat kell tartania a fiúnak. A Doroghy család két forintot fizet egy hónapra. Misi megilletődik és igent mond.
Az olvasónaplónak még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 3. oldalra!
