A Felhők-ciklus általános jellemzői, szerkezete
Petőfi nem adott címet a verseknek: a Felhők kiadásában I-től LXVI-ig terjedő római számjegyekkel jelölte őket (a számjegyekkel való jelölés a versek láncszerű összefüggését érzékelteti).
A Petőfi-kiadások általában nem jelölik a költő által összeállított verskompozíciókat, ezért fontos elmondani, hogy a ciklus első darabja az Elvándorol a madár, az utolsó pedig az Átok és áldás című vers.
Azt nem tudjuk, hogy a költő melyik verset mikor írta meg, és hogy utólagosan rendezte-e el őket vagy keletkezésük sorrendjében számozta meg. De az biztos, hogy a versek sorrendje Petőfi költői szándékát tükrözi, minthogy ő határozta meg a ciklus szerkezetét.
Mivel a ciklus szemléleti-hangulati fősodrása a világfájdalom és a világgyűlölet kifejezése, Pándi Pál szerint a kötet szerkesztőelve is ezzel áll kapcsolatban.
A világfájdalom és a világmegvetés háromféle magatartásban nyilvánul meg:
● meditatív-elmerengő borúlátás
A ciklus legtöbb darabja az általános világfájdalom, a teljes kilátástalanság és egyetemes reménytelenség hangján szól.
Ezek a versek leíró-epikus általánosítással vagy általános alannyal fejezik ki a világfájdalmat,és nagyjából egyenletesen helyezkednek el a ciklus elejétől a végéig (IV., IX., XVIII., XIX., XXII., XXV. , XXVI., XXVII.,XXVIII., XXX.,XXXI., XXXVI., XXXVII., XXXVIII., XLL., XLIIL., XLIV., XLV., XLIX., LUI., LVIL., LXII., LXIV.)
● szélsőségesen komor tónusú költői aktivitás
Az a verstípus, amely a világfájdalmat a személyes vallomás hangján fejezi ki E/1. személyben, szintén végighúzódik a cikluson (II., III., XVI., XL., XLIL, LV , LXV , LXVL). Tehát nem egy tömbben helyezkednek el a versek, hanem szétszórtan.
Téma szempontjából a versek egyik típusa a barátok álnokságát (VI., XXIV., XXXIII., XLVIL, LII.) vagy az asszonyi hűtlenséget, a viszonzatlan szerelmet (XVII., XXIII., XXIX., XLVIIL, LI., LVL) panaszolja fel. Ezekben a versekben vannak célzások, amelyek azt jelzik, hogy a költő fájdalmának, csalódásának magánéleti okai is voltak.
A versek egy másik típusa (VII., XXXIX.) a meg-nem-értettség miatti keserűséget, a remények szétfoszlását, a vágyak és a valóság rideg ellentétét fejezi ki.
A versek egy csoportja alaphangja szerint nem jellegzetes Felhők-költemény (VIII., X., XII., XV.). Ezek a versek mind szerelmi témájúak és a ciklus első harmadában egymáshoz viszonylag közel helyezkednek el. Hangvételük lágyabb, gyöngédebb a ciklus többi darabjánál. Egy kivétellel E/1. személyűek és vallomásosak.
● fegyelmezettebb, fenyegetőbb, konkrétabb célra irányuló támadó magatartás
A Felhők utolsó tíz verse (LVII—LXVI.) tartozik ide, melyek közül három költeményben (LVIII., LXIV., LXV.) álom vagy látomás formájában jelentkeznek a költő gondolatai, hat vers pedig a politikai-társadalomkritikai költészet valamelyik változatát képviseli. És ide tartozik a ciklus záró verse is, az Átok és áldás, amely az egész sorozat összefoglaló darabjának tekinthető.
Legjellegzetesebben a hat közvetlenül politikai vers képviseli ezt a kategóriát. Ezek a komor, kritikus, támadó hangú versek nem általánosító jellegűek, hanem egy viszonylag konkrét cél érdekében vezetnek társadalmi-politikai támadást. Céljuk az, hogy valamilyen esemény, személy vagy közérdekű gondolat nyomatékos kimondásával érjenek el hatást.
Merész, érzelmileg feszítő, számon kérő hang jellemzi őket, témájuk többnyire a társadalmi igazságtalanság és az elnyomás tűrhetetlensége.
Persze, vannak a ciklus többi versében is társadalomkritikai elemek, célzások, de nem ennyire konkrétak és közvetlenek. Petőfi lelkében a személyes sérelmek és a közösségi sérelmek között nem volt nagy a szakadék, hamar eljutott egyiktől a másikig. Így a személyes hangú verstípustól a ciklus végére eljutunk a töményen társadalomkritikai-politikai jellegű versekig.
S úgy tűnik, mintha a személyes hangú, de társadalomkritikai elemet is tartalmazó versek szándékosan úgy lennének elhelyezve, hogy mintegy előkészítsék a ciklus végi verstömböt. Egyébként a nyíltan közérdekű verseket Petőfi nem először helyezte ciklus végi pozícióba: már a Szerelem gyöngyei ciklus végén is található néhány ilyen vers.
A fenti kategóriákat Pándi Pál állapította meg és ő sorolta be a verseket, de fontos tudni, hogy némelyik vers két kategóriába is besorolható (attól függően, hogyan értelmezzük).
A lap aljára értél, a folytatáshoz kattints az 5. oldalra!
