A Respublika hasonlít Petőfi A szabadsághoz című himnuszához, de más természetű vers, sötét színek jelennek meg benne.
A vers 9 versszakból áll, verselése időmértékes, 10 és 11 szótagos, jambikus lejtésű, többnyire félrímes sorokból áll. Rímképlete: xaxa, de van ahol abab (5. és 8. strófa), tehát félrím vagy keresztrím jelenik meg. Általában a jambikus lüktetés jellemző, de az sem tisztán.
Gyakoriak benne a hasonlatok (pl. „Ki bujdosol, mint a Rákócziak”).
Petőfi megszólítással indítja a verset, egy elvont fogalmat szólít meg E/2. személyben. Tulajdonképpen ebben a versben is és A szabadsághoz címűben is érzelmi és politikai fogalmakkal társalog.
A respublikát a szabadság gyermekének nevezi (értelmező jelzőkkel bővítve), s a strófa utolsó sorába, a végére tolja, hogy „köszöntelek”.
Azt mondja, még messze van a köztársaság, de ő már most előre köszönti. Ő most hódol neki, mert akkor már könnyű lesz, amikor a köztársaság már győzött, és már mindenki hódol neki. Ő már most előre hódol neki, amikor még megfeszítik a respublika híveit.
A vers E/1. személyű marad, s Petőfi saját személyes sorsa is megjelenik benne. A költő hitt benne, hogy eljön a köztársaság, de nem tudta, hogy megéri-e teljes győzelmét.
Kétely, kétség rejlik Petőfi kérdései mögött (7. strófa első két sora): „Szeretném tudni, ott leszek-e én?” Meg fogja-e érni a fényes győzelem napját, vagy meghal addigra?
Bizonyos benne, hogy el fog jönni a respublika, a köztársaság győzelme, csak abban nem biztos, hogy ott lesz-e ő akkor, amikor győz a szabadságharc.
