2. rész 12. fejezet: Új Danton?
Mathilde-ot legjobban az idegesíti az előkelő fiatalemberekben, hogy nem vonzza őket a veszély, csak azzal törődnek, mi illik és mi nem, és minden nagyobb dologba csak többedmagukkal mernek belevágni.
Ezzel szemben tetszik neki az, hogy Julien önálló, mindent maga csinál, nem támaszkodik senkire. Az a gondolat is tetszik neki, hogy a Julien iránti szerelem nagy akadályokba ütközik és bátorságot igényel. Ha a fiú nemesi származású volna, akkor nem lennének akkora akadályok és nem lenne bizonytalan a jövő, márpedig Mathilde szerint ez a két dolog fontos kelléke a nagy szerelemnek.
Másnap a lány annyira dicséri Julien bátorságát Norbert-nek és de Croisenois márkinak, hogy a fiúk bosszúsak lesznek és emlékeztetik, hogy ha újra kitörne a forradalom, akkor Julien őket is lenyakaztatná, mert arisztokraták. Mathilde ekkor a gyávaságukért gúnyolja őket, de magában azon töpreng, hogy vajon tényleg egy új Danton rejtőzik-e Julienben.
Másnap a fiúk (Norbert, de Croisenois, de Caylus és de Luz) együttes erővel kezdik gúnyolni Mathilde-ot, amiért annyira kitünteti Julient, de a lány ennek csak örül, mert az, hogy ennyien összefogtak a fiú ellen, Julien kiválóságát jelzi szerinte. Csípős tréfákkal veri szét a támadást.
Aztán eszébe jut, hogy még nem is tudja, hogy Julien szereti-e. Mi van, ha csak barátnak választotta ki? Ekkor elbizonytalanodik, tele lesz kételyekkel, s elkezd saját magával vitatkozni.
A régi unalomnak mindenesetre vége. Legjobban azt élvezi Mathilde, hogy ez a szerelem őrült és veszélyes dolog.
Julien viszont azt veszi észre, hogy Mathilde néha rajta felejti a szemét, és hogy de Croisenois márki meg a többi előkelő fiatal még hidegebben és gőgösebben viselkednek vele, mint addig.
Egyszer ebéd után váratlanul a kertbe megy, ahol Mathilde és Norbert épp hevesen vitatkoznak. Julien kétszer is hallja a saját nevét, de mikor odaér hozzájuk, hirtelen elhallgatnak.
A bejegyzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
