A vers értelmezési lehetőségei túlmutatnak a konkrét szerelmi szituáción. A költő személyes drámája példázat is, amely egy általános szituációt mutat be. Ennek többféle értelmezése lehetséges:
- a szenvedés átvállalása: én helyetted is szembenézek a rettenetes világgal, amelyből már minden érték kiveszett, és helyetted is értelmezem az életet, amelynek az önzés a törvénye.
- az ember magára van utalva: magamnak kell elvégezni mindent, nem tudok adni semmit, de te sem tudsz segíteni. Annyit tehetsz legfeljebb, hogy megadod a hitet, hogy győztes lehetek, ami azt is jelenti, hogy az ember lehet győztes egy tragikus élethelyzetben.
- a nő feladata megváltani a férfit, így a vers valójában felmagasztosítása a női nemnek: a nő jézusi szerepet kap, és a nő nélkül a férfi megváltatlan marad
- a világ elvesz tőlünk minden örömet, és senkivé fokoz le minket, így legalább egymás számára legyünk valakik: legyen legalább egy ember, akinek a számára jelentek valamit, akkor talán valóban jelentek valamit
- a vers zárlata egy ki nem fejtett ígéret, miszerint a beszélő olyan emberré fog válni, akinek meg lehet bocsátani a zsarnokságot.
Valójában csak az elemzők egy része tartja kegyetlennek és önzőnek a verset, más részük szerint a költő egy kétségbeesett társkeresést fogalmaz meg.
A Semmiért Egészen jól szerkesztett, formailag fegyelmezett alkotás, ugyanakkor előadásmódját tekintve töredezett. Öt tízsoros versszakból áll. Verselése időmértékes, jellemző verslába a jambus (kettes, négyes és ötödfeles jambusi sorokat találunk). Rímelését páros és keresztrímek jellemzik: két keresztrímes rész (4-4 sor) egy páros rímű sorpárt fog közre. A bonyolult strófaszerkezet ellentétet képez az érvelő beszédmóddal.
