Az Egy mondat a zsarnokságról 1950-ben keletkezett, de politikai okokból 1956-ig nem jelenhetett meg. Külföldön előbb jelent meg (fordításban), mint idehaza magyarul. 1956-ban az Irodalmi Újság november 2-i számában látott napvilágot. Ehhez az első kiadáshoz a költő emlékezetből írta le a verset, így ez a változat szöveghiányos, mégis a legtöbb későbbi kiadás ezt vette alapul. …
Irodalom
Molière: Tartuffe (elemzés)
A Tartuffe volt az a mű, amellyel a francia és egyben az európai klasszikus vígjáték létrejött. Az írói álnevet viselő Molière (eredeti neve: Jean-Baptiste Poquelin) teremtette meg, aki műveiben a 17. század teljes társadalmát színpadra vitte, hogy kacagva leplezze le kora hibáit: a képmutatást, a nagyzolást, a zsarnokoskodást és az ostobaságot. A Tartuffe 1664-ben íródott …
Kassák Lajos: Fújjad csak furulyádat (elemzés)
A Fújjad csak furulyádat 1939-ben keletkezett, pár hónappal a Fújjad csak furulyádat című kötet megjelenése előtt, melynek ez a címadó alkotása. Életrajzi háttere Kassák élettársának halála, a szövegben is megjelenik a gyász motívuma. Simon Jolán a költő feleségeként szerepelt mindenhol, de semmi dokumentáció nincs arról, hogy valóban összeházasodtak volna, furcsa vadházasságban éltek. Simon Jolán versmondó-előadóművész …
Kassák Lajos: A ló meghal a madarak kirepülnek (elemzés)
A ló meghal a madarak kirepülnek a magyar avantgárd irodalom egyik legkiemelkedőbb költeménye. 1922-ben keletkezett és ugyanabban az évben jelent meg a Kassák és Német Andor szerkesztésében készülő 2×2 című folyóiratban. A költő bécsi emigrációja idején írta (ahová az 1919-es forradalom és a Tanácsköztársaság bukása után kellett távoznia). A költő akkori életmódjának is köszönhetjük a …
Kassák Lajos: Mesteremberek (elemzés)
A Mesteremberek 1914-ben íródott és a Tett című folyóirat 1915. évi 3. számában jelnet meg (a Tett Kassák saját lapja volt, a magyar avantgárd első folyóirata, amely 1915-ben indult). Amikor megjelent, akkor a vers már majdnem egy éve készen volt. Kassák egyik visszaemlékezésében (Az izmusok története) leírja a Mesteremberek kálváriáját, amelyet még a vele szimpatizáló …
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (elemzés)
A Csongor és Tünde 1827 tavasza és 1830 ősze között íródott, nyomtatásban 1831-ben jelent meg Székesfehérváron (a pesti cenzor megtagadta a nyomtatási engedélyt – ma sem világos, hogy miért –, a székesfehérvári cenzor azonban, Vörösmarty egyik volt tanára, megadta). A költő első korszakának remekműve, egyetlen igazán jó drámája. Ekkor már megjelent Vörösmarty híressé vált eposza, …
Weöres Sándor: Négy korál (elemzés)
A Négy korál négy darabból álló versciklus, melynek első és harmadik darabja 1952-ban, a második 1965-ben, a negyedik 1967-ben keletkezett. A Merülő Saturnus című kötetben jelent meg 1968-ban, amely játékos, beleérző, pastiche költeményeket tartalmaz (pasztis: más művész stílusában készült, az eredeti látszatát keltő mű). Ebben a kötetben nagy szerepet játszik az a verstípus, amelyben a …
Weöres Sándor: XX. századi freskó (elemzés)
A XX. századi freskó 1946-ban keletkezett, és A fogak tornáca című kötetben jelent meg 1947-ben. Weöres Sándor érett pályaszakaszát az 1943-as Medúza című kötettől az 1960-as évek végéig számíthatjuk. Lírájának bölcseleti hajlama az Elysium és A fogak tornáca című köteteiben mélyült el, melyekben végleg elveti a látványfestő költészet kellékeit. Szembefordult az alanyi költészettel és az …
Weöres Sándor: Őszi éjjel izzik a galagonya (elemzés)
Az Őszi éjjel izzik a galagonya kezdetű vers 120 költeményt tartalmazó Rongyszőnyeg ciklus 99. darabja. 1941-ben keletkezett, s Weöres Sándor Medúza című kötetében jelent meg 1944-ben. A Rongyszőnyeg versfüzér számozással megjelölt darabjai nem kaptak címet. A ciklus két részből áll: az elsőben 160, a másodikban 80 vers olvasható. Rokonítható a költő 1945 után írt Magyar …
Weöres Sándor: Dalok Na Conxy Panból (elemzés)
A Dalok Na Conxy Panból 1939-40-ben keletkezett, és Weöres Sándor Medúza című kötetében jelent meg 1944-ben. Egy versciklusról van szó, amely 20 négysorosból áll. Darabjaiban a valóság, az álomképek és a fantázia keveredik. A cím Gulácsy Lajos (1882-1932) festőművész képeire utal, amelyek megihlették a költőt. A festő nem a valóságot ábrázolta, hanem egy lelki világot …