
Vergilius tartózkodik a személyes megnyilvánulástól, ezért nem a saját nevében beszél, hanem kitalált szereplőkön (perszónákon) keresztül adja elő mondanivalóját. Így a vers nemcsak lírai elemeket tartalmaz, hanem epikus elemeket (elbeszélő részeket) és drámai elemeket (neveket és névhez kapcsolt párbeszédeket) is.
Vergilius a valóság kíméletlenségét és az álmok világát különböző kifejezőeszközök segítségével mutatja be:
- a zűrzavart negatív értéktartalmú jelzőkkel, megdöbbentő kifejezésekkel ábrázolja
- a békevágyat magával ragadó természetleírással, finom, légies képekkel ábrázolja
Szerkezetileg a mű 3 részre tagolódik. A bevezető és a befejező rész nagyjából egyforma hosszú szituációt jelenít meg, és közrefogja a dalokat idéző második egységet. Ahogy haladunk előre, az idézetek egyre hosszabbak lesznek, a szereplők szeretnének egyre jobban belefeledkezni az énekek szépségébe.
Közben beesteledik, zivatar közeleg, és a két beszélgető költő abbahagyja a dalt, keserűen elhallgat. A mű végkicsengése tehát az, hogy a költészet világába való menekülés nem hoz valódi feloldást.
Lycidas, a fiatal pásztor hiába próbálja társát megszabadítani a súlyoktól (konkrétan és átvitt értelemben is), a lelki terhet nem lehet ilyen könnyen ledobni. A lélek nyomasztó terhétől nem lehet szabadulni, ebben a költészet sem segíthet, hiszen „a versek oly tehetetlenek ott, hol a Mars dárdái ropognak”.
A IX. ecloga időmértékes verselésű, versformája hexameter. Vergilius eclogái nagy hatással voltak a későbbi korokra: az ekloga műfaját a középkor is ismerte, majd a reneszánsztól a klasszicizmus koráig Európa-szerte vezető műfajnak számított. A pásztorvilág motívumai a rokokó és a romantika idején is felbukkannak, sőt, a modern kor is megtalálta benne a maga kifejezési formáit.
A magyar irodalomban Radnóti Miklós alkotott jelentőset az ekloga műfajában: Vergilius eklogái, melyeket ő fordított magyarra, megihlették. Persze, ő a fasizmus rettenetét, a 20. század emberidegen világát leplezi le a saját eklogáiban, de gyakran megidézi, sőt, nemegyszer imitálja a vergiliusi eclogákat.


