Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka (elemzés)

Témája: tragédiával végződő szerelmi történet, mely a vadásznak öltözött fiatal király és a szép vidéki köznemes-lány találkozásáról szól. A boldogtalan szerelem motívumát Vörösmarty ezúttal nem egy képzeletbeli világba helyezte, hanem a magyar történelmi múltba, Hunyadi Mátyás uralkodásának idejére (Mátyás, a nemzeti király rendkívül népszerű volt a reformkori köznemesség körében).

A lírai cél az áthidalhatatlan társadalmi különbség miatt reménytelen szerelem ábrázolása. A két főhős közül Vörösmarty Szép Ilonka alakját állítja előtérbe. A feudalizmus korába visszahelyezett történet keretei között már modern polgári érzelemvilág jelenik meg.

Stílus: romantika, verses formában megjelenő lélektani realizmussal. Nyomokban az érzékenység irodalma, a szentimentalizmus elemei is megjelennek (szerelem utáni öntudatlan vágyakozás, a szerelmi bánatba belepusztuló fiatal nő, az elfonnyadó virág, titkos bú motívumai).

Kifejezőeszközök: metafora (pl. „királyi vad”, „erdők szép virága” – Szép Ilonkát nevezik meg; „liliomhullás” – halál), hasonlat (pl. „mint az őz futása”), ellentét („fenn kiáltja” – „némán”, „öröm” – „bú”), ismétlések (redundancia esetek, többnyire a zavar kifejezését szolgálják a versben, pl. „S még kupája illetetlen áll. / Illetetlen mért hagyod kupádat?” vagy „A leányka híven és hívebben bámulá a lelkes idegent” – ha egy szereplő zavarba jön, azt ismétlések jelzik), sűrítés, jelzős szerkezetek (méla les, gyors vad, serény nap, hűs forrás, könnyű kis pillangó stb.)

Retorikai eszközök: megszólítás („te erdők szép virága”), modalitások – kijelentő mondatok (pl. „A vadász ül hosszú méla lesben”), felszólító (pl. „Lepj meg engem”), felkiáltó mondatok (pl. „Istenemre!”, „Megvagy!”), kérdések (pl. „Áll-e még az ősz Peterdi háza?”)

Szókincs: archaizáló kifejezések jelennek meg benne – az olyan régies igealakok, mint „hulltanak”, „felvillantanak” már Vörösmarty korában is archaikus csengésűnek számítottak.

Főbb motívumok:

• vadászat – szerelmi allegória. Az antikvitás óta ismert toposz a vadászat és a szerelem összefüggése (a vadász vadként üldözi a kiszemelt nőt az erdőben, és ha utoléri, akkor a nőnek mindenben alá kell vetnie magát akaratának).
• pillangó – hagyományosan az emberi lélek toposza. A pillangó kergetése az önmagát kereső ember allegóriája. Itt a versben a pillangó egy meghatározatlan metafizikai érték hordozója. A pillangót kergető lány öntudatlanul a szerelmet kergeti. Tudja, hogy vágyik valamire, de míg a szerelem testet nem ölt egy férfi képében, addig nem tudja, hogy valójában mit is keres (akár a 18. századi szentimentális regények hősnői). A pillangó által mutatott út vagy egy ismeretlen világba vezeti el a lányt, ahol boldogság várja, vagy a halálba („Lepj meg engem (….) / Vagy vezess el, merre vagy szállandó, / Ahol a nap nyúgodóba jár.”). Ez azt jelenti, hogy a szerelem olyan út, amely két irányba vezethet: vagy a felemelkedéshez és boldogsághoz, vagy a bukáshoz és halálhoz.
• rabság – szerelmi metafora. A szerelem rabbá tesz, a szerelmes ember rabjává válik annak, akit szeret.
• liliomhullás – halálmetafora, mely az ártatlanságot is magában foglalja (a bűntelen, testileg-lelkileg tiszta lány elmúlását jelenti).
• belső baj miatt elhervadó szép virágszál – szintén halálmetafora, Vörösmarty már 1830-ban is használta ezt a motívumot A váró ifjú c. versében („Majd ha látsz virágot hervadozva, / Büszke lombot búsan meghajolva…”).

Verselés: rímes időmértékes (trocheusos). Az ereszkedő jelleg jól illik a vers hangulatához. Rímképlet: a b a b c c.

Nyelvezet: egyszerű, nincsenek benne a Vörösmartyra jellemző nagy ívű romantikus képek. A képeket ezúttal a valóság elemeiből rakta össze a költő.

Cím: a hősnő neve, személyt jelölő. Az Ilona név kicsinyítő képzős, becézett alakját (Ilonka) használja Vörösmarty. Ez a kedveskedő forma a gyengéd intimitás hangulatát hordozza.

A „szép” nem vezetéknév, hanem a hősnő jelzője. Egy női névvel összekapcsolva a „szép” jelző a vonzó külsőt asszociálja és szerelmi történetet ígér.

Létezik Szép Ilona című népballada is, de a címén kívül semmi köze nincs a Vörösmarty-vershez. Esetleg a hősnő neve Tündér Ilonát vagy a görög mitológia szép Helénáját is eszünkbe juttathatja.

Történelmi korszak: Mátyás király uralkodása, de nem szerepel konkrét évszám, így csak következtethetünk a dátumra. Egyes elemzők szerint a történet 1464-ben játszódik, mert Mátyást királyként említi a vers, és bár királlyá választása 1458-ban történt, ténylegesen csak 1464-ben koronázták meg.

1464-ben Mátyás 21 éves volt (1443-ban született), az agg Peterdi, mivel „kétszer apja lehetne” a királynak, jó hatvanas. Szép Ilonka életkorára vonatkozóan nincs jelzés a versben, de annyi érzékelhető, hogy nagyon fiatalka (15-16 éves talán). A király családi állapotát tekintve özvegy volt ekkor (első felesége gyermekszülés közben halt meg nagyon fiatalon).

Némi zavart kelt a dátumokban, hogy Bécs elfoglalása, ami a költemény III. részében szerepel, 1485-ben történt – nem telhet el 21 év a II. és a III. rész között, ez túl hosszú idő. Hiszen 1485-ben Mátyás 42 éves volt, Ilonka harmincas, az ősz Peterdi meg rég halott kéne legyen. Így aztán vagy a vers elejét, vagy a végét nem vehetjük figyelembe a dátum meghatározásakor.

Mivel a történet főhősei hangsúlyozottan fiatalok, valószínűleg Bécs elfoglalását hozta időben előbbre Vörösmarty, mint ahogy a valóságban történt.

Idő, helyszín: az I. rész délelőttől alkonyatig játszódik egy nyári napon a Vértesben, a II. rész alkonyattól késő éjszakáig Peterdi házában, a III. rész Budán, időpontja nincs meghatározva (csak annyit tudunk, hogy a II. és a III. rész között lezajlott egy győztes háború).

Beszédhelyzet: E/3. személyű elbeszélői hang, a szereplők megszólalásai idézőjelben állnak.

Szerkezet: a mű 3 különálló részre bomlik, melyeket római számok választanak el. Tagolásuk szabálytalan:

• I. rész – bevezetés: 5 versszakból áll
• II. rész – bonyodalom: 9 versszakból áll.
• III. rész – tetőpont és megoldás: 8 strófából áll.

A három egység három jelenetet ír le, a három jelenet a történet három felvonása. Mindhárom művészien meg van szerkesztve. A versszakok 6 sorosak.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!