Szerkezet: Shakespeare nem követett szabályokat a kompozíció kialakításakor. A szerkezet a sokoldalú jellemzés szolgálatában áll.
A cselekmény 3 nagy szerkezeti egységre osztható, ezeket hosszabb-rövidebb időköz választja el egymástól.
Az 1. egység (I. felvonás) a bevezetés (expozíció): megismerjük a dráma legfőbb szereplőit és a főhős, Hamlet lelkiállapotát. Az 5. szín a fontos, mert itt kapja Hamlet apja szellemétől a feladatot, hogy bosszulja meg erőszakos halálát.
Expozíció: részletező, fokozatos bevezetés, mely mellékszereplők segítségével történik. Megismerjük az előzményeket:
- közelmúlt: az idős Hamlet király halála (2 hónapja), Claudius trónra lépése, házassága Gertrúddal (1 hónapja). A feltáruló közelmúlt a végzetes jövő előidézője lesz.
- régebbi múlt: a megölt Hamlet király régen lovagi párbajban megölte Norvégia királyát, Fortinbrast, így a vitatott földterület Dániáé lett. Most a megölt norvég király fia, az ifjú Fortinbras kihasználva az idősebb Hamlet király halálát megtámadja Dániát, hogy visszaszerezze az apja által elvesztett területet.
Az ifjú Hamlet, a megölt dán király fia találkozik apja szellemével, aki azt a feladatot adja neki, hogy bosszulja meg erőszakos halálát. Azt is elárulja, hogy saját öccse tört az életére (mérget öntött a fülébe délutáni pihenése közben). Az országban mindenki úgy tudja, kígyó marta halálra.
Apja szelleme megparancsolja Hamletnek, hogy álljon bosszút nagybátyján, de anyját kímélje. Hamlet esküvel vállalja magára a feladatot.
Eltelik 2 hónapnyi idő az 1. és a 2. egység között.
A 2. egység (II. felvonás 1. színétől a IV. felvonás 4. színéig) a bonyodalom, kibontakozás.
Bonyodalom: Hamlet és Claudius egymás ellen fordulnak, a trónért folyik a küzdelem. Kölcsönösen megpróbálják kifürkészni egymás titkait. Hamlet azt akarja tudni, valóban Claudius ölte-e meg az apját, Claudius azt, mi rejlik Hamlet őrültsége mögött. Mindketten felfedik a leplezett valóságot.
Kibontakozás: az igazi harcok Hamlet lelkében zajlanak. Saját jelleme akadályozza a bosszú végrehajtásában, így a tettig sok vívódáson keresztül vezet az út. A mű igazi témája nem is maga a bosszú, hanem a bosszú halogatása és annak lelki okai.
A drámai küzdelem a színészek érkezésével fokozódik. Hamletnek támad egy ötlete: előadat a színészekkel egy olyan darabot, amelyben hasonló dolgok történnek, mint a valóságban (Claudius gyilkossága, a királyné hűtlensége). Tehát a darabon belül előadnak egy másik darabot, e dramaturgiai megoldás neve: „színház a színházban”.
A Gonzago-történet előadatásával Hamlet olyan helyzetet teremt, amelyben Claudius megfigyelésével bizonyosságot tud szerezni nagybátyja bűnösségéről („tőr lesz e darab, / Hol a király, ha bűnös, fennakad.”). A megfigyelést Horatio „ellenőrzi”.
Az ún. „egérfogó-jelenet” sikeres leleplezést hoz: Claudius elárulja magát (elsápad, feláll, félbehagyatja a színészekkel a darabot), Hamlet teljes bizonyosságot szerez bűnösségéről (kiderül, hogy a szellem igazat mondott). Ugyanakkor Claudius is megtudja, mi lappang Hamlet „őrültsége” mögött.
A bizonyosság feltüzeli Hamlet tettvágyát, de gondot jelent, hogy csak két ember tud Claudius bűnéről: ő és barátja, Horatio. A közvélemény továbbra is törvényesnek tartja Claudius uralmát, ezért Hamlet még nem végez ellenfelével, pedig adódna rá alkalom.
Az előadatott történet bűntudatot ébreszt a királyban, aki letérdel és imádkozni kezd bűnbocsánatért. Hamlet épp arra jár, itt lenne az alkalom, hogy megölje (Claudius egyedül van és védtelen), de nem teszi. A lehetőség elszalasztását azzal indokolja magának, hogy ha imádság közben végez vele, akkor nagybátyja a mennybe kerülne. Ezt nem akarja, ezért nem él az alkalommal.
Anyjától viszont követeli a bűnös házasság megszakítását („Mutass erényt, ha nincs is”). Keserűen vádolja a királynét gyors újraházasodása miatt, s ezzel felkavarja az asszony lelkiismeretét („Lelkem mélyébe fordítod szemem, hol több olyan folt árnya látszik, amely soha ki nem mén”), de a szakításra Gertrud nem tesz ígéretet.
Ráadásul a Szellem újra megjelenik, és arra kéri Hamletet, ne legyen olyan szigorú az anyjával. A királyné a szellemet nem látja, ezért azt hiszi, fia a semmivel beszélget.
Hamlet a gyilkosságra épp csak utal. Bizonytalan, hogy a királyné mennyit tud volt férje haláláról, bűnrészes volt-e vagy áldozat ő maga is. Valószínűleg nem tudott a gyilkosságról, és mivel őrültnek gondolja a fiát, nem hisz neki, s a férje mellé áll.
A királyné szobájában a falikárpit mögött Polonius hallgatózik. Hamlet azt hiszi, Claudius az, ezért anélkül, hogy látná, kit szúr le, megöli.
A hirtelen indulatból elkövetett gyilkossággal Hamlet nagy hibát követ el, mert ürügyet ad Claudiusnak, hogy nyíltan fellépjen ellene. Már nemcsak bolondnak tartják, hanem közveszélyesnek is, akit el kell távolítani (Claudius őrült gyilkosnak nevezi és elküldi Angliába). Ráadásul Polonius megölése maga után vonja Laertes bosszúját és Ophelia összeomlását.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
