Formai sajátosságok
A Szigeti veszedelem 15 énekből és 1566 strófából áll. A strófák száma pontosan annyi, mint a szigetvári csata évszáma (számszimbolikával is utal Zrínyi a csata évére). Ez tudatos szerkesztésre vall.
A strófák négy sorból állnak, a rímelés bokorrím (a a a a). Néhol vannak kicsi eltérések, de nagyjából a bokorrím jellemző. Ritmikája négyütemű 12-es (ütemhangsúlyos magyaros verselés).
Érdemes tudni, hogy újabban a kutatók megkérdőjelezik, hogy Zrínyi valóban a felező tizenkettes szabályaihoz igazodott az eposz megírásakor, mivel feltűnően sok helyen sérti meg a versforma szabályait.
Van, aki szerint egy ősi, eddig ismeretlen ütemhangsúlyos sorfajtát használt, esetleg a horvát költészet bizonyos hagyományai képezik a verselés alapját.
A szótagszám 12, illetve olykor egy szótaggal több, emiatt mentegetőzik is Zrínyi a prózai bevezetőben: sietve dolgozott, hogy egy tél alatt elkészüljön, kutyafuttában írta. Azt írja, nem javítgatta a művét, de hiába mondta ezt, az irodalomtörténészek kiderítették, hogy még 1646-47 telén is dolgozott rajta, és csak 1648 májusára fejezte be. Igazából könnyedén vette a hibákat, ezért van, hogy nem mindig 12 szótagosak a sorok.
Be is ismeri, hogy vannak a művében hibák, de az ő mestersége elsősorban a hadvezetés, neki utolsó dolga volt az írás. Az volt a feladata, hogy a hazát védje.
Zrínyi latin, horvát és török szavakat is kevert a műbe, mert úgy szebbnek érezte (a magyar nyelv akkoriban még nagyon szegényes volt, sok mindenre nem volt szavunk, s messze volt még a nyelvújítási mozgalom).
Példáját Homérosztól és Vergiliustól veszi Zrínyi: Homérosz 100 évvel a trójai háború után írta meg az Iliászt, Zrínyi kb. 100 évvel a szigeti ostrom után a Szigeti veszedelmet. Vergilius 1 év alatt megírta művét, Zrínyi egy tél alatt megírta.
Említettük, hogy Zrínyi követte az antik műfaji hagyományokat. Ugyanakkor a barokk szemlélet is jelen van művében. A barokk eposz már nem ugyanolyan, mint az antik eposz, számos dologban különbözik tőle:
- a keresztény mitológia jelenik meg benne, nem az antik.
- keresztény szenthez, Szűz Máriához fohászkodik, nem a Múzsához.
- a hős Krisztus katonája.
- verselése magyaros 12-es és nem az antik időmértékes verselés.
Az is barokk jelleg, hogy a szerző a valóságos, realisztikusan ábrázolt eseményeket misztikus, vallásos szférába emeli fel.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints az 5. oldalra!
