Esztétikai minőség: komikum (nevetést kiváltó, mulattató hatás jellemzi) – rendkívül sokrétű és változatos Karinthynál.
A humor forrása lehet:
- jellemkomikum (a szereplő saját tulajdonságai miatt válik nevetségessé) – ilyenkor a humoros hatást valamilyen jellegzetes emberi tulajdonság, külső jegy (arcvonások, mozgás), viselkedésbeli vagy testi hiba váltja ki, pl. A rossz tanuló felel c. történetben a diák esetlensége, ügyetlensége (megbotlik és elejti a füzeteit)
- helyzetkomikum (amikor egy szereplő a külső körülmények miatt válik nevetségessé) – ilyenkor a humoros hatást egy félreértésen alapuló szituáció váltja ki (pl. Röhög az egész osztály).
- szokványos helyzetek abszurddá alakítása (amikor jelentéktelen események fontossága annyira megnő a szereplő számára, hogy az igazán fontos dolgok fölé emelkedik) – ilyenkor az író hétköznapi eseményeket – mint pl. az Elkéstem c. történetben a diák késése – úgy ad elő, hogy azok körülményeit felnagyítja (síri csönd az osztályteremben, a padig vezető út leírása). Ez az ábrázolásmód az adott esemény fontosságát annak valós jelentőségénél sokkal nagyobbnak mutatja, s a széttartás komikus hatást eredményez.
- össze nem illő fogalmak összekapcsolása, szokatlan képzettársítások (pl. A jó tanuló felel c. novellában a tanár személyét – előkelősége, kimértsége miatt – egy gróf személyével asszociálja, a stréber Steinmann személyét pedig – annak ellenére, hogy nem nőnemű – egy grófnő személyével, aki „gyöngéd”, „megértő” viselkedésével elbűvöli a grófot).
- komikus szócsere (pl. A bukott férfi c. novella hőse megbukott történelemből, ezért elkeseredett, nyomott hangulatban távozik az iskolából, az élet ostobaságáról elmélkedik és a halálba készülve gondolatban a búcsúlevelét fogalmazza. Ebben szerepel ez a mondat: „inkább a halálban második, mint az életben első” – a komikus szócsere jelzi, hogy mégsem történt akkora tragédia. És valóban: a gyerek, aki az előbb még öngyilkos akart lenni, a következő pillanatban betér egy csemegekereskedésbe, vásárol egy csomó nyalánkságot és megvigasztalódik azzal, hogy egy kapualjban befalja az egészet.
- stílusparódia (Magyar dolgozat), valamint halandzsa stílus (Magyarázom a bizonyítványom)
- képtelenségekre épülő komikum, melynek alapja az ábránd és a valóság összeütközése (pl. Lógok a szeren) – itt a gyerek álmodozásaiban, ábrándjaiban megjelenő képtelenségek tesznek komikus hatást, egyszersmind a gyerekfantázia működését is bemutatja Karinthy. Sőt, a képzeletvilág mellett az álomban vagy félálomban érzékelt valóságot is ábrázolja, pl. a Reggel hétkor c. történetben reggel a paplan alá beáramló hidegről a félálomban levő diák a tengervizet asszociálja, erről pedig az olvasmányaiból ismert Nemo kapitányt: „léket kapott az ágy, Nemo kapitány mindjárt elsüllyed, ezt be kell tömni.”
Tehát meghatározó jelentőségű a komikum, de Karinthy humora teli van melegséggel, ami szívhez szólóvá teszi a könyvet. A humor – ellentétben a szatírával – nem tartalmaz gúnyt, inkább derűs, kedélyes magatartás nyilvánul meg benne (éles kritika helyett megértéssel veszi tudomásul az élet ellentmondásait, a világ furcsaságait, visszásságait).
Nyelvezet: a diákzsargon, a diákok sajátos nyelvhasználata a meghatározó.
Nyelvi eszközök: szabad függő beszéd, töredékes mondatok (elhallgatást jelző három pont) használata.
Szereplők, jellemek: a mű hősei 16 éves kamaszok. A diákok a főszereplők, a tanárok csak „szükséges rossz”-ként számon tartott mellékszereplők, epizódfigurák.
Az ábrázolás tipizáló jellegű, Karinthy bemutatja a különböző diáktípusokat és a diákokra jellemző magatartásformákat, egyénítés helyett általános emberi tulajdonságokat ragad meg. Az eltérő szellemi képességgel rendelkező gyerekek iskolai sorsát és küzdelmét mutatja be (másként viselkedik, másként felel a jó tanuló és a rossz tanuló).
Az ábrázolás során fontos szerepet kap a lélektan, megismerjük a diákok vívódásait, örömeit, bánatait, ábrándjait, kétségbeesését, lelkesedését stb.
Fontos azonban, hogy Karinthy nem a felnőttkor nyugtalanságát vetíti vissza a gyerekkorba. A félelemérzetek és lidérces látomások a gyermeklélek érzelmeinek csak egy részét teszik ki, a negatív érzések mellett mindig ott van az optimizmus is, a küzdelemre való készség, a nehézségeken való felülkerekedés vágya.
A gyerek soha nem adja fel a reményt. A felnőttekkel ellentétben a gyerek nagyon ritkán jut el az öngyilkosságig vagy annak gondolatáig. A gyerek egészséges életösztönnel rendelkezik, és mindig talál kiutat a kétségbeesésből, önkéntelenül is védekezik saját rossz hangulata ellen (pl. megvigasztalódik azzal, hogy finomságokat eszik vagy elképzeli magát hős hadvezérként).
A gyermeklélek ábrázolásának fontos eleme, hogy keveredik a fantázia és a realitás. Pontosan megismerjük egy kamasz diák mindennapjait, megtudjuk, hogyan él meg egy tanítási napot, ugyanakkor rengeteg játékossággal, ötlettel is találkozunk (hiszen egy kamasznak lételeme az ábrándozás).
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 6. oldalra!
