Munkássága: pályája kezdetén a magyar próza Kosztolányi-féle vonalát folytatta, de később elkanyarodott a hagyománytól.
A történelem és a képzelet, a mítosz és a sejtelem, az érzékiség és az értelem egységét próbálta ábrázolni.
Prózájának fontos jellemzői:
- tudatos szerkesztés
- a linearitás (az idő folyamatossága) megbontása
- töredékes szövegvilág
- metaforikus elbeszélés
- hangsúlyozott szövegszerűség
- jelképező utalástechnikával élő prózavilág
- az egészelvűség felbomlásának tapasztalata
- a személyiség önmeghatározásának nehézségei
- az elbeszélhetőség nehézségei
Pályája elbeszélésekkel, novellákkal indult. Első kötete 1967-ben jelent meg A Biblia címmel. Második novelláskötetét, a Leírást Kisorosziban írta, akárcsak első regényét, az Egy családregény végét.
1973 nyarán kezdett dolgozni az Emlékiratok könyve c. regény első változatán, de a kéziratot 1974 tavaszán megsemmisítette. Néhány hónap múlva kezdte el írni a végleges változatot és 1985-ben fejezte be.
Fontos prózai művei:
- A Biblia (elbeszéléskötet, 1967) és Kulcskereső játék (elbeszéléskötet, 1969) – a két kötet darabjai a gyermek-és kamaszkori nevelődés parabolái, a hatalom és a kiszolgáltatottság viszonylatait mély lélektani érzékkel jelenítik meg
- Egy családregény vége (regény, 1977) – a töredezett történet jelentéseit biblikus jelképekkel szélesíti
- Emlékiratok könyve (regény, 1986) – az elbeszélőmódok szétbontó, variatív alkalmazásával átértelmezi a klasszikus polgári elbeszélő tradíciót, az európai kultúra végső válságával való szembenézés tragikuma járja át
- Évkönyv (esszéregény, 1989) – az esszékben az európai modernségeszmény széthullásának veszélye kultúrkritikai tájékozódást hív elő
- Párhuzamos történetek (regénytrilógia, 2005) –1985-ben kezdte írni, több megszakítással 18 évig dolgozott rajta. 2012-ben megjelent a Párhuzamos olvasókönyv, amely afféle munkanapló, és a háromkötetes regény függelékének is felfogható (rávilágít néhány kérdésre, amely a szerzőt írás közben foglalkoztatta).
Drámái rituális dramaturgiára épülnek. A három legfontosabb, a Takarítás (1977), a Találkozás (1979) és a Temetés (1980) trilógiát alkot, és a megtisztulási-beavatási rítust idézi.
Szépirodalmi alkotásai mellett rövidebb lélegzetű írásai, interjúkötetei, jegyzetei, vitákat kiváltó társadalmi, politikai tárgyú esszéi is születtek.
- Párbeszéd (1989) – a könyv anyagát egy beszélgetés adja: Nádas egy svéd barátjával, Richard Swartz-cal négy napon át beszélgetett egy magnetofon mellett német nyelven
- Az égi és a földi szerelemről (1989) – egy 1989. szeptember 26-án tartott előadása anyagát dolgozta át könyvvé.
- Mélabú (esszé, 1986)
- Világló részletek. Emléklapok egy elbeszélő életéből (memoár, 2017) – a könyv Magyarország több mint száz éves történetét öleli fel, és az év jelentős kulturális eseménye lett, 2018 áprilisában a szerző megkapta érte az Aegon Művészeti Díjat. Németül is megjelent.
Nádas Péter művészetének fő kérdésiránya a klasszikus modernség hagyományához való viszony. Műveiben igény mutatkozik a hagyomány megőrzésére, ugyanakkor a művek a megőrzés lehetetlenségét mutatják (a klasszikus polgári tradíció széthullása miatt).
Fogadtatása: szakmai elismerések és kitüntetések sorát kapta, pl. Füst Milán-díj (1978), József Attila-díj (1985), Magyar Művészetért díj (1989), Kossuth-díj (1992), Pro Urbe Budapest díj (2005), Márai-díj (2006), Szép Ernő-díj (2015) stb.
Drámái közül a Szirénének megkapta Az Évad Legjobb Magyar Drámája díjat 2010-ben.
Nádas Péter nemzetközileg is ismert és elismert magyar író. Művei számos nyelven megjelentek, pl. német, francia, svéd, norvég, észt, lett, dán, holland, szerb, horvát.
Nemzetközi díjakat is kapott, pl. Österreichischer Staatspreis für Europäische Literatur kitüntetés (Bécs, 1992), Leipziger Buchpreis für Europäische Verständigung (Lipcse, 1995), Franz Kafka-díj (Prága, 2003), Brücke Berlin-díj (2012)
Regényei közül az Emlékiratok könyve 1998-ban elnyerte az év legjobb idegen nyelvű könyvének járó díjat (Le Meilleur Livre Étranger) Franciaországban. A Párhuzamos történetek pedig elnyerte a Südwestrundfunk (SWR) német közszolgálati rádió Legjobb Könyvek Listája nevű irodalmi díját 2012-ben.
Jelentősége: Nádas Péter az 1970-es és 1980-as évek magyar irodalmában végbement prózafordulat egyik meghatározó alkotója.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 3. oldalra!
