Baudelaire Kapcsolatok című verse A Romlás virágai kötet 1857. június 25-i első kiadásában jelent meg a Spleen és Ideál ciklus negyedik verseként. A kötet elején, a programadó versek között szerepel, azaz kiemelt helyen. A verseket a költő téma szerint sorolta ciklusokba. A legterjedelmesebb ciklus, a Spleen és Ideál, 109 verset tartalmaz: 14 vers szól az …
Irodalom
Charles Baudelaire: Az albatrosz (elemzés)
A nagy francia költő, Charles Baudelaire Az albatrosz című verse 1841 körül keletkezett, de csak 1859. április 10-én jelent meg a Revue française-ben, utána pedig a Romlás virágai című kötet 1861. február 9-i bővített kiadásában. A költő a kötet elején, programadó versei között helyezte el. Baudelaire egész fiatalkorától hajlamos volt a művészi látásmódra, az ideggyöngeségre …
Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij: Nadrágba bújt felhő (elemzés)
Majakovszkij Nadrágba bújt felhő című verse 1914 és 1916 között íródott. A költő a futurizmus és egyben az orosz avantgárd egyik vezéralakja volt. Költőietlen témákat emelt be a költészetébe (pl. a nagyváros mindennapi valósága) és meghökkentő képekben ragadta meg őket. Ezeket az új tartalmakat új költői nyelven igyekezett kifejezni, ezért új szavakat alkotott és a …
Thomas Mann: Tonio Kröger (elemzés)
Thomas Mann Tonio Kröger című műve 1903-ban keletkezett. Erősen önéletrajzi ihletettségű alkotás, mely tekinthető az író fiatalkori regényének, a Buddenbrook háznak egyfajta folytatásaként is, minthogy a családregény negyedik nemzedékének (Hanno története) egyfajta változatát adja (a főhős Hanno sorsának másfajta alakulását járhatja végig). Thomas Mann egyik irodalmi irányzathoz sem tartozott, mégis a 20. század első felének …
François Villon: Záróballada (elemzés)
A Záróballada Villon Nagy Testamentum című művének utolsó balladája, amely úgy beszél a „szegény Villon”-ról E/3. személyben és múlt időben, mintha már meghalt volna. A költő tehát azt kívánja érzékeltetni, hogy befejezte az életét, és testamentuma lapjait is lezárta. Búcsút vesz az élettől, az írástól, s ettől a műtől, a Nagy Testamentumtól is. Hatásos groteszk …
François Villon: Gyász-irat, melyet maga s társai számára szerzett a költő, mialatt fölakasztásukat várták (elemzés)
A Gyász-irat, melyet maga s társai számára szerzett a költő, mialatt fölakasztásukat várták című költeményt Villon utolsó műveként tartja számon az irodalomtörténet. Műfajilag egy balladaformájú könyörgés, amely általában az emberekhez szól. A Gyász-irat életrajzi ihletésű költemény, a vershelyzet személyes tapasztalatra épül, hiszen Villon nem egyszer került börtönbe, nem egyszer ítélték halálra és várt rá akasztófa. …
François Villon: Jó tanítás balladája a rossz életűeknek (elemzés)
A Jó tanítás balladája a rossz életűeknek Villon Nagy Testamentum című művének egyik betétje. A csavargó, züllött életet élő költő tudta, hogy másképp kellene élnie, de mivel környezetében mindenki bűnben élt, nem volt ereje változtatni. Viszont felismerte, hogy ez rossz, hogy nem így kellene lennie. A versből kiérezhetünk némi keserűséget, mivel Villon látta a bűnt, …
François Villon: Ballada a hajdani hölgyekről (elemzés)
A Ballada a hajdani hölgyekről Villon Nagy Testamentum című művének egyik betétje. Ennek a balladának is az elmúlás a témája, akárcsak A szép fegyverkovácsné panasza című versnek. A szépség, az értékek törékenységét sokféle változatban feldolgozta Villon. A vers párja a Ballada a hajdani urakról, melyben a költő régóta halott uralkodókat (pl. Nagy Károly) nevez meg: …
François Villon: Ballada a Vastag Margot-ról (elemzés)
A Ballada a Vastag Margot-ról Villon Nagy Testamentum című művének egyik betétje. A Nagy Testamentum egyik jellemző témája Villon életformája, így vannak részei, amelyek a csavargó életet, a társadalom perifériájára szorult embereket mutatják be. A költő egykori szeretőjének, a „kövér Margot”-nak ajánlott ballada például a bordélyházi életet, a bordélyházi szerelmet tematizálja (ezzel Villon a szerelmi …
François Villon: A szép fegyverkovácsné panasza (elemzés)
A szép fegyverkovácsné panasza című költemény Villon Nagy Testamentum című művének egyik betétje. Hősnője, a szép fegyverkovácsné állítólag nem kitalált alak: a fiatalságát, szépségét elsirató asszony valóban létezett, és valóban fegyverkovácsné volt, aki egy sánta, de gazdag párizsi fiatalember szeretője lett. Amikor a fiatalembert börtönbe zárták, a fegyverkovácsné magára maradt. Kocsmát nyitott, s cégérként egy …