Munkássága: első elbeszélése 1896-ban jelent meg, első novelláskötete 1898-ban. Kiadója felkérésére kezdett regényt írni.
Legfontosabb művei:
- A Buddenbrock-ház (1901): első regénye, mely egy lübecki patríciuscsalád életéről, szétszóródásáról szól. A család tagjainak életereje nemzedékről nemzedékre csökken (az életrevaló, szorgalmas polgárok utódai akaratgyenge, életképtelen, túlfinomult művészek lesznek).
Az író a biológiai hanyatlással párhuzamosan a hagyományos polgári életforma felbomlását is bemutatja. Ennek céljából a tárgyias, részletező módszert, a hagyományos realista-naturalista ábrázolásmódot alkalmazza.
A mű ugyan lassan fogyott, de megalapozta Mann írói hírnevét. Később a korszak egyik legnagyobb könyvsikere lett, ez tette lehetővé, hogy Thomas Mann megéljen az irodalomból. 1929-ben Nobel-díjat kapott érte.
- Tonio Kröger c. elbeszélés (1903, a Trisztán c. kötetben jelent meg) – az első világháború előtt keletkezett ún. művésznovellák egyik darabja, központi témája a művész helye a modern világban.
Thomas Mann áthidalhatatlan ellentétet látott élet és művészet, polgár és művész között. A józan, polgári életforma az, ami a megszokott, a normális és az egészséges. Ez nem összeegyeztethető a költői álmokkal, a művésznek el kell szakadnia a normálistól és a rendkívülit, az átlagon felülit kell megtapasztalnia. Ám ez azzal a veszéllyel jár, hogy életellenes, démonikus, gyenge és beteges lesz.
- Halál Velencében (elbeszélés, 1912) – a Tonio Krögerben felvetett kérdést alakítja tovább. Egy sikeres íróról szól (Gustav von Aschenbach), akinek művészete teljesen eggyé olvad jól berendezett polgári életformájával, amelyet a „tartás”-ra, az „elegáns önuralom”-ra alapoz. Egy váratlan szenvedély hatására azonban élete teljesen összeomlik.
- A varázshegy (regény, 1924) – szimbolikus értelmű mű, mindent átfogó jelképrendszer érvényesül benne. Több világmagyarázat és a kor tudományos és áltudományos szellemi áramlatai együttesen hatnak a főhősre, aki nem tud választani köztük (polgári liberalizmus, pesszimista irracionalizmus, fejlődéstan, pszichoanalízis, spiritizmus, okkultizmus stb.). Döntésképtelen állapotából a háború ragadja ki.
- Mario és a varázsló (elbeszélés, 1930)
- József-tetralógia (regénysorozat, I. kötet: 1933, II. kötet: 1934, III. kötet: 1936, IV. kötet: 1943) – a bibliai történet 20. századi feldolgozása, nagyszabású mítosszá alakítása.
- Doktor Faustus (regény, 1947) – a Faust-mondát a jelenkorba helyezve kelti új életre. Ez a mű is a művészlét problematikájával foglalkozik (a modern Faust egy zeneszerző, aki azért köt szerződést az ördöggel, hogy alkotóerejét felfokozza). Mann a modern művészetet „ördögi sugalmazású” fejleménynek tartja. Ennek a regényének egyébként a keletkezéstörténetét is megírta (A Doktor Faustus keletkezése, 1949).
- A kiválasztott (regény, 1951) – Thomas Mann itt egy mély értelmű középkori legendával (Gregorius-legenda) űz szellemes játékot. A testvérszerelemből fogant fiú az anyjával folytat szerelmi kapcsolatot, majd e borzalmas bűnért vezeklésül 17 évig él egy kősziklán. Ezzel elnyeri Isten bocsánatát és pápa lesz. A bűnben született hős a sorsával küzdő ember szimbóluma, akinek a halálon kell átverekednie magát ahhoz, hogy eljusson az élethez.
További jelentős művei:
- Lotte Weimarban (regény, 1939)
- A törvény (elbeszélés, 1944)
- Egy szélhámos vallomásai (regény, 1953)
- A megtévesztett (elbeszélés, 1953)
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 3. oldalra!
