François Villon: Kis Testamentum, Nagy Testamentum, A szép fegyverkovácsné panasza, Ballada a Vastag Margot-ról, Ballada a hajdani hölgyekről, Jó tanítás balladája a rossz életűeknek, Gyász-irat, Záróballada

A Nagy Testamentum betétei

A testamentum folytonosságát az oktávák közé ékelődő betétek szakítják meg. Ezek a betétek a következők: 1 panasz, 3 rondó, 1 tanítás, 1 dal, 1 sírfelirat (epitáfium, =sírvers) és 15 ballada.

Ezek a betétek önállóan is megállják a helyüket, ugyanakkor szervesen illeszkednek a Nagy Testamentum szövegébe is, annak szerves részét képezik, így a mű egybefüggő egészet alkot.

 

Villon balladái

A műben található balladák nem „igazi” balladák, azaz nem azonosak a ballada néven ismert kisepikai műfajjal. Az irodalomelméletben a ballada mint műfaj drámai feszültségű, szaggatott menetű, rövid, általában tragikus témájú költeményt jelent, ilyenek pl. Arany János balladái. De Villon korában a ballada nem műfaj volt, hanem versforma, és egyáltalán nem azt a fajta balladát jelentette, amelyet jóval később majd Arany balladái képviselnek.

A ballada megnevezés Villonnál csak a műformát jelenti, pusztán verstani szakkifejezés. Egyébként a ballada szó eredetileg táncdalt jelentett („ballade” vagy „ballád”), és provanszál eredetű versforma, amely a 13. századtól élte virágkorát a francia, olasz és spanyol lírában. Eredetileg a középkori délfrancia tavaszköszöntő körtáncok kísérődala volt, melyben a szólóénekre a kórus refrénje válaszolt.

A trubadúrok ezt a formát vették át és fejlesztették tovább. A magyar lírában 20. századi költők teremtették meg a francia balladaforma modern változatát (Babits Mihály: Ballada Írisz fátyoláról, József Attila: Bérmunkás-ballada).

Terjedelme szerint a francia balladának két fajtája van:

  • egyszerű ballada: rövidebb, összesen 4 versszakos, és két fajtája van.
  1. Az egyik fajtája 3 db 8 soros, refrénnel záruló strófából áll, melyet egy 4 soros ajánlás követ, rímképlete: a b a b b c b c, az ajánlás rímképlete: b c b c.
  2. Másik fajtája 3 db 10 soros, refrénnel záruló versszakból és egy 5-6 soros ajánlásból áll, rímképlete: a b a b b c c d c d.

Mindkét típus időmértékes verselésű (jambikus).

Az ajánlás gyakran a hűbérúr megszólításával kezdődik („Herceg”, „Hercegnő”, „Uram” stb.) és összefoglalja a vers mondanivalóját (Villonnál az ajánlás mindig a hercegnek szól, ugyanis Charles d’ Orléans herceggel jóban volt a költő).

  • kettős ballada (hosszabb): 6 strófából áll, amelyek 8 vagy 10 sorosak és refrénnel zárulnak. Általában nincs ajánlás.

 

A Villon-balladák témája elég változatos, sőt, sokszor ellentmondásos is, mivel a költő egymással ellentétes érzéseket önt versbe, pl. életöröm-bűntudat, kicsapongás-mély vallásosság. Kicsapongását örökíti meg pl. Ballada a Vastag Margot-ról (a kövér Margot prostituált volt, Villon szeretője), ezzel szemben mély vallásosságról árulkodik a Ballada, melyet édesanyja kérésére készített a költő, hogy imádkozhassék Miasszonyunkhoz (ez egy megható, mélyen vallásos vers, amelyet édesanyja számára írt).

A balladákban is fontos téma a halál. Villont elsősorban nem az izgatja, hogy mi lesz a lélek sorsa a halál után, hanem az élet elvesztése, a szépség hervadása okoz neki fájdalmat. Az elmúlásban pusztulást lát, különösen a női szépség elmúlása, a nők megöregedése, megcsúnyulása borzasztja el, pl. elsiratja a szép fegyverkovácsné egykori bájait, a régi idők asszonyait. De elsiratja atyai jóbarátját, az iszákos egyházi védőügyvédet, Cotard mestert is.

Villonból sosem halt ki a tartalmasabb, tisztább élet utáni vágyakozás. Minden balladájában van egy kis keserűség: látja a bűnt maga körül, és belül tudja, hogy máskép kellene lennie, de így van, és ő egyedül nem képes ezen változtatni. Olykor megrázó erővel tör fel belőle a megtisztulás, a megigazulás vágya és az őszinte bűnbánat.

Villon tudta, hogy nem képes más életet élni, mint a környezete, ő sem tud jó lenni egy ilyen világban, ahol mindennapos a rablás, a gyilkosság, a háborús pusztítás. Bár tudja, hogy neki személy szerint nem így kellene élnie, tisztában van azzal is, hogy nem tud, nincs ereje változtatni az életén.

Az alábbi Villon-elemzések külön bejegyzésben olvashatók:

A szép fegyverkovácsné panasza: ITT található.

Jó tanítás balladája a rossz életűeknek: ITT található.

Ballada a hajdani hölgyekről: ITT található.

Ballada a Vastag Margot-ról:  ITT található.

Záróballada: ITT található.

 

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!