Szerkezet: fokozásra épül.
A kompozíció vázát, alappilléreit három ének képezi:
- III. ének – összeköti a két cselekményszálat, a törökök és a magyarok világát szembesíti
- X. ének – az ún. ostromének
- XV. ének – a szigetvári védők mártíromságát beteljesítő véget mondja el.
Expozíció: a szereplők és a helyszínek bemutatása.
Az I. énekben az író felsorolja a magyarság bűneit (felekezeti elfogultság nélkül), a feudális anarchiát nevezi meg a nemzetet elveszejtő vétekként. Isten keserű szavai után következik bosszúja, melynek része Szulimán beszéde és a budai fővezér, Arszlán bég levele, majd a török had megindulása Magyarország ellen.
Zrínyi imádkozik, és isteni útmutatást kap (II. ének). A feszület háromszor hozzá hajlik, Krisztus megjövendöli, hogy a szigetvári hős mártírhalált fog halni. Az író tehát előrevetíti a befejezést: a vár el fog esni és a várvédők az utolsó szálig elpusztulnak (a magyar sereg mégis győztesként tűnik fel a várat elfoglaló ellenséggel szemben).
Arszlán bég meggondolatlanul ostrom alá vette Palota várát, és vereséget szenvedett. Kudarca miatt Musztafa boszniai basa kerül a helyére, az ő helyébe pedig Mehmet basa lép.
Mehmet, az új boszniai basa seregét Zrínyi szétveri Siklós alatt, megöli a vezért és fogságba ejti a pécsi Szkender béget. Emiatt Szulimán úgy dönt, hogy Eger helyett Szigetvárat fogja megtámadni. Így kapcsolódik össze a két cselekményszál, a magyar és a török (III-IV. ének).
Bonyodalom: már előzetesen megtörtént: a török Magyarországot akarja, s most Szigetvár alatt gyülekezik. Szulimán seregei körülveszik a várat és megkezdődik az ostrom.
Zrínyi beszédet intéz katonáihoz (V. ének). Felismerhetők benne azok a humanista erények (emberség, vitézség), amelyeket Balassi is megénekelt Egy katonaének c. versében.
Zrínyi meg akarja győzni katonáit, hogy nem lehetetlen a török legyőzése. Példákat sorol, hogy Isten segítségével a magyarok hányszor legyőzték már a törököt. Szavaira a katonák megesküsznek, hogy teljesítik a kötelességüket.
A szigetvári várvédők tudják, hogy a török szultán hatalmas serege jön ellenük, mégis bátran várják az ellenséget. Ez vitézségüket, tisztességüket mutatja. Szulimán ereje serege nagy létszámában rejlik és nem hősiességében. A szigetváriak erkölcsi tekintetben felülmúlják a törököket. Céljuk a kereszténység védelme, és a hősi halál vállalására is el vannak szánva.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
