Ady újszerűsége
Ady költészete a szimbolizmus jegyében bontakozott ki, felszabadítóan hatottak rá a francia szimbolista költők, pl. Baudelaire és Verlaine, de más hatások is érték, pl. a szecesszió.
A modernizmus azonban Adynál, ahogy általában a kelet-európai költészetben, a valósággal való szembeszegülés eszköze lett. Forradalmian új hangokat, témákat, költői nyelvet vezetett be a magyar irodalomba.
Szedjük össze, hogy miben is áll Ady újszerűsége!
- szimbolista képalkotás, sajátos jelképháló létrehozása
Ady az Új versekben dolgozta ki először a maga sajátos jelképrendszerét, a kötet egyes verseinek a jelképei, motívumai összefüggő jelképhálót alkotnak.
Ez a jelképrendszer egyáltalán nem egyszerű, nem magától értetődő, de azért nem is olyan bonyolult, mint Ady kritikusai és ellenfelei állították. Adynak nincs olyan verse, ami megfejthetetlen talány lenne (nem írt olyan nehezen érthető, szinte rejtvényszerű költeményeket, mint Mallarmé, Rimbaud vagy Rilke).
- könyörtelen nemzetbírálat, nemzetostorozás (magyarságversek)
Már az Új versek kötetben megjelenik Ady mély magyarságtudata (a kötet számos magyarságverset tartalmaz, pl. Góg és Magóg fia vagyok én…, A Hortobágy poétája, A magyar Ugaron, A Tisza-parton). Kimondja, hogy magyarnak lenni egyszerre öröm és gyötrelem is, mert a magyar ugar kitermeli a maga költőit, tehetségeit, de egyszersmind le is húzza, el is temeti őket.
Verseiben a modern élet és a magyar lét minden fájdalmát, korlátját, bűnét, problémáját ki akarta fejezni.
Ugyanakkor tisztában volt azzal, hogy a harc, amit az elmaradott, kulturálisan fejletlen, a régihez ragaszkodó úri Magyarországgal vív, egyenlőtlen és nehéz lesz, de ennek ellenére vállalta a küzdelmet. Eltökélte, hogy akkor se adja fel, ha nincs remény a győzelemre.
Ezt a meg nem alkuvó, kemény, büszke, makacs, dacos magatartást mégis-magatartásnak vagy mégis-morálnak nevezi az irodalomtörténet (Király István monográfus nyomán).
- merész szerelmi líra
Ady megverselte a testi szerelmet (pl. Héja-nász az avaron, Örök harc és nász), holott az érzékiség, az erotika addig nem volt része a magyar irodalomnak.
Szerelmi költészetében az is újdonság, hogy az idilli, harmonikus szerelem helyett, a gyötrelmes, küzdelmes, halálhangulatú, kínzó szerelmet mutatja be.
- újfajta, öntudatos költői magatartás, küldetéstudat
Egy másik, szintén forradalmian új vonása Ady lírájának a személyiség felvállalása, a nagyfokú művészi öntudat és magabiztosság, amivel különb magyarnak és nagyobb költőnek hirdeti magát mindenki másnál. Hitt abban, hogy őbenne a magyar faj és a művész legnemesebb vonásai egyesülnek. Személyiségfelfogására elsősorban Nietzsche volt hatással.
Ady nemcsak szép verseket akart írni, hanem egy új élet hírnöke, új Messiás akart lenni. Óriási küldetéstudata volt, akár a mártírságot is vállalta volna, hogy beteljesítse azt, amire elhivatottnak érezte magát.
Dacos ingerültséggel, gőgös önérzettel tört be a magyar életbe: úgy érezte, nemcsak joga, de kötelessége is megmondani, ami nem tetszik neki, kritizálni, bírálni, ítéletet mondani. Ezt nevezzük Ady messianisztikus vonásoktól sem mentes politikai radikalizmusának.
Ez a provokatív, hetyke önértékelés már az Új versek kötetben is megjelenik, pl. a kötet záró darabjában, melynek címe Új vizeken járok.
Az ismertetőnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
