Arany János,: Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme, A rab gólya, Évek, ti még jövendő évek, Letészem a lantot, Ősszel, Kertben, Családi kör, Visszatekintés, A lejtőn, Az örök zsidó, Ágnes asszony, V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Zách Klára, Tetemre hívás, Híd-avatás, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Epilógus, Naturam furca expellas, Mindvégig, Buda halála, Az elveszett alkotmány

A balladának több olvasta, értelmezése is lehetséges.

  • Az egyik szerint Tuba Ferkó és Dalos Eszti tragikus története intő példázat, erkölcsi tanítás a fiatalok számára („Ne tegyétek, ti leányok!”). Eszti meggondolatlan volt: amikor az erkölcsi szabályokat megszegve Ferkó szeretője lett, nem számolt a lehetséges következményekkel (elhagyhatják, sőt teherbe is eshet). Lelki elsorvadása és halála sorsszerű büntetésként is felfogható.

De Ferkó szempontjából is van erkölcsi tanulság, hiszen ő a bűntudatba tébolyodik bele (Eszti életét ő tette tönkre). Neki az a bűne, hogy elcsábította, aztán elhagyta a lányt. Ő nem a szerelmi bánattól, hanem a lelkifurdalástól szenved és betegszik meg, bűnéért a holdkórosság és a halál a büntetése. Tehát nemcsak erkölcsi tanulság, hanem egyfajta igazságszolgáltatás is van a történetben.

Ugyanakkor az olvasó (főleg a mai olvasó) úgy érezheti, hogy a szereplők által elkövetett bűn nincsen arányban a büntetéssel: nem igazságos, hogy ekkora tragédia történjen velük egy kis románc miatt. Ez az aránytalanság arra utal, hogy a költő bizonytalannak érezte az erkölcsi világrendet maga körül, hiszen a kaotikus, ésszerűtlen erők elszabadulása a rend hiányát szimbolizálja.

  • Egy másik értelmezés szerint az egész történetmesélés egy kísértetjárás előzményének a megismertetése (merthogy a végén megjelennek a halott szerelmesek kísértetei).
  • Egy harmadik értelmezés szerint egyfajta költészetteremtésről van szó: adott egy babonás faluközösség, amelyben történt ez a tragikus esemény (előbb Dalos Eszti, majd Tuba Ferkó is öngyilkos lett), és ezt a traumát úgy dolgozzák fel a falu lakói, hogy a történetet a költészet szintjére emelik és továbbadják.

A záró képben a történet hallatán fázósan összebújó fiatalok eljutnak a „csoda” meglátásáig, s tekintetüket az égre emelik. A történet tovább él és folytatódik a lelkükben.

A Tengeri-hántás kettős ritmusú (bimetrikus) vers: az alapritmust az ütemhangsúlyos verselés adja, de ebbe belejátszik az időmértékes verselés is (anapesztus, ionicus a minore), többnyire sorkezdő helyzetben.

Az első két sor az epikus jellegnek megfelelően hosszabb: három ütemű 11-es (4/4/3), a következő sorok dalszerűbbek, felező nyolcasok. Rímképlet: aabbxb (kiemeli a kompozíció sajátosságát).

A kettős ritmus jól illik a ballada többszólamúságához és többrétegű jelentéséhez.

Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy Hollósy Simon Tengerihántás című képe akár a ballada illusztrációja is lehetne.

Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10