Arany János,: Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme, A rab gólya, Évek, ti még jövendő évek, Letészem a lantot, Ősszel, Kertben, Családi kör, Visszatekintés, A lejtőn, Az örök zsidó, Ágnes asszony, V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Zách Klára, Tetemre hívás, Híd-avatás, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Epilógus, Naturam furca expellas, Mindvégig, Buda halála, Az elveszett alkotmány

Rebi néni pedig továbbra sem tágít: látogatásai célzatosak és rendszeresek. Mihelyt Dani kiteszi a lábát, újra megjelenik, még pénzt és ajándékokat is hoz Terának:

Másszor is jön, hoz fehér pénzt,
Piros kendőt s egyebet:

A „fehér pénz” ezüst pénz, ezzel és a piros kendővel meg a többi ajándékkal Tera beleegyezését akarja „megvenni” Vörös Rébék. A következő sorokat ő mondja:

„Nesze, lyányom! e mézes bor
Erősítse a szived:
Szépnek úgy nem tenni kár!”

Tehát bort is ad az asszonynak „szíverősítő” gyanánt (hogy meghozza a bátorságát), talán kicsit le is itatja. Azzal érvel, hogy Tera szép nő, és kár, ha egy szép nő nem tesz úgy, ahogy ő javasolja neki (azaz nem használja ki a szépségét arra, hogy élvezze az élet örömeit).

Addig-addig győzködi, míg végül Tera rábólint a dologra. Persze könnyen elcsábul, egyrészt mert az ital már dolgozik benne (a következő sor előtt álló gondolatjel jelzi, hogy az asszony felhajtotta a „mézes bor”-t), másrészt mert ő maga is nagyon szeretne félrelépni, és talán azért is, mert szerelmet remél. Azt feleli:

– „Hadd jöjjön hát a kasznár.”
Hess, madár!

Vagyis rendben, jöhet a kasznár, akivel Vörös Rébék össze akarja hozni. Belemegy, hogy megcsalja a férjét a kasznárral (a kasznár egy korabeli foglalkozás volt, amolyan intézőféle uradalmi ember, gazdatiszt vagy gondnok, aki puskát is hordott magával, mert ő vigyázott a kezelése alatt álló gazdasági épületekre, magtárra és vagyontárgyakra).

A refrént is ő, Tera mondja, de itt már egyáltalán nem tiltakozásul, hanem saját kétségeit, esetleges bűntudatát, rossz előérzetét akarja elhessegetni. Ez a „Hess, madár!” nem Rebi néninek szól, hanem Tera gondjait hivatott elűzni, és szinte sietteti a boszorkányt terve megvalósításában.

Itt jön egy kihagyás, valószínűleg elkezdődtek a titkos találkák a kasznár és Tera között, és ettől pokol lesz Dani házasélete.

A következő strófából megtudjuk, hogy ettől kezdve nincs többé békesség férj és feleség között. Minden mondat visszafogott, de érezzük a sorok mögött a feszültséget: a robbanásig feszültté vált már a helyzet Dani és Tera viszonyában.

Háborúság, házi patvar
Attól kezdve van elég;
De nem hallik a szomszédba:
Pörge Dani tűri még.

A baj azonban a négy fal között marad, a szomszédok még nem tudnak róla, azaz nyilvánosan nem szakít férj és feleség. Pörge Dani addig tűri a helyzetet, amíg gyerek nem születik, akiről sejti, hogy nem tőle van:

A bölcső is ott van már:
Künn egy varju mondja: kár!
Hess, madár!

A gyermek születése, és a varjú károgása odakint a ház előtt álló fán, és talán az a gondolat, hogy az egész falu rajta kacag, akit a felesége így felszarvaz: mindez rádöbbenti Danit, hogy így nem mehet tovább. Sejtette, hogy a feleségének viszonya van a kasznárral, de biztosan nem tudta. Most már tudja.

Gyűlölete azonban egyetlen személyre összpontosul: a boszorkára, Vörös Rébékre. Őt látja mindenhol.

Dani feltehetőleg rátarti, büszke legény, aki nem tudja elviselni a gondolatot, hogy kineveti a falu, amiért egy vén boszorkány így csőbe húzta. Most már tisztán látja, hogy élete megrontója Vörös Rébék. Neki mondja a refrént: „Hess, madár!” Így akarja elűzni szerencsétlensége okozóját.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!