Munkássága: Balzac tudományos igénnyel tanulmányozta a kor társadalmát, annak mozgástörvényeit, akár egy természettudós. 1830-tól alkotta nagy regényeit, melyekben az igazságot kutatta. Az élet teljességét, társadalmi, szellemi, lelki bonyolultságát akarta ábrázolni az irodalom eszközeivel.
A Goriot apó írása közben támadt az az ötlete, hogy műveit visszatérő szereplők által összefüggő regényciklusba rendezi. Ennek érdekében megváltoztatta a szereplők nevét néhány korábbi regényében.
1841-ben a regényciklusnak címet is választott: Emberi színjáték (a francia cím pontos fordítása: Az emberi komédia), mely Dante Isteni színjáték c. trilógiájára utal, hangsúlyozva a két mű közti ellentétet és hasonlóságot. (A fő hasonlóság, hogy az Isteni színjáték a „középkor enciklopédiája” volt, és Balzac célja is az, ami Danténak: teljességre törekedve bemutatni kora társadalmát.)
Elképzelését Balzac az Emberi színjáték előszavában programszerűen kifejtette. Az állatfajok tudományos vizsgálatának mintájára ábrázolhatónak tartotta a társadalmi rétegek mozgását is. A regényciklusban emberi típusok felemelkedésért vívott küzdelmét mutatja be. A társadalmi folyamatok és az egyéni sorsok mellett a pénz, a vagyonok mozgását is rendszerszerűnek ábrázolta.
Az Emberi színjáték 40 kötetes és közel 100 kisebb-nagyobb műből áll. Összegyűjtve 1842-ben jelentek meg először az addig elkészült regények. A ciklus központi hősei 75 regényben térnek vissza más-más időben és eltérő környezetben. Balzac az alakok ismétlődésével, más-más helyzetbe állításával kapcsolja össze a ciklus darabjait. Ezzel a szövegköztiség (intertextualitás) sajátos formáját hozta létre.
A regényciklus legfontosabb darabjai: Goriot apó (1834), Gobseck (1831), Eugénie Grandet (1833-34), César Birotteau nagysága és hanyatlása (1838), A falusi plébános (1839), Elveszett illúziók (1837-1843), Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága (1843-47), Pons bácsi (1847), A parasztok (1844), Betti néni (1846).
Az Emberi színjáték üzenete, központi mondanivalója: a polgárság a vagyon utáni mohó hajszában elveszti korábbi eszményeit, értékeit. A pénzéhség, a mindenáron való meggazdagodási vágy bemocskolja a tiszta érzelmeket, a becsületes embereket bukásra vagy megalkuvásra kárhoztatja. Csak a gátlástalan törtetők előtt áll nyitva a karrier, az érvényesülés útja.
Balzac az Emberi színjátékkal megalkotta a Napóleon utáni (1816 és 1848 közötti) francia társadalom irodalmi körképét. Haláláig dolgozott rajta, befejezetlen művei is a ciklushoz tartoznak. Ugyanakkor a ciklus darabjai önállóan is megállják a helyüket.
Goriot apó: az Emberi színjáték legsikerültebb darabja, melynek központi szerepe van Balzac életművében. Ezt támasztja alá, hogy az egyik főhős, Rastignac 14 regényben vagy elbeszélésben szerepel (hol főszereplőként, hol mellékszereplőként), és Goriot apó vagyonának útját is több regényben követhetjük nyomon.
Újdonsága: mivel a Goriot apó hősei Balzac több regényében is szerepelnek, a mű nemcsak bemutatja a kor társadalmát, hanem a folyamatok is jól láthatóvá válnak. A regényalakok egy átfogóbb történelmi folyamat fikciójának részesei.
Műfaj: társadalmi regény.
Típus: karrierregény, de fellelhetők a kalandregény, a bűnügyi történet és a történelmi regény műfaji jellegzetességei is.
Téma: érvényesülés az életben, felemelkedés és lecsúszás a társadalomban. A két főhős, Goriot apó és Rastignac ellentétes sorsa.
Rastignac és Goriot a társadalmi ranglétrán ellentétes irányba haladnak. Goriot egyre lejjebb csúszik, egyre nagyobb nyomorba süllyed lányai iránti feltétlen, odaadó, szinte mániákus szeretete miatt. Egész vagyonát rájuk költi, egyetlen célja lányai boldogsága, ők azonban semmibe veszik apjukat.
Rastignac pályája ezzel szemben felfelé ívelő: az arisztokrácia világa, a gazdagság és a fényűzés felé halad. Rájön arra, hogyan lehet érvényesülni a világban. Miután észreveszi, hogy minden gazdag vagy arisztokrata asszonynak szeretője van, kihasználja lehetőségeit. Goriot fiatalabb lányával viszonyt kezd, gondoskodik Goriot-ról. Végül Goriot apót is ő temetteti el, mert lányai nem törődnek vele.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
