Homérosz: Iliász (elemzés)

Az Iliász valóságalapja – történelmi tények és anakronizmusok

Valóságalap. Mivel Trója teljesen elpusztult, a 19. században az egész trójai háborút, sőt, a város létezését is puszta legendának nyilvánították. Ez a nézet addig tartotta magát, amíg Heinrich Schliemann német régész 1872-ben fel nem tárta Trója romjait.

Ezután a trójai háború létezését kellett igazolni, s e tekintetben az ókori írókra hagyatkozhattak a tudósok. A legtöbb ókori krónika az i.e. 13-12. századra teszi Trója pusztulását, Eratoszthenész i.e. 1184-re. Tehát a trójai háborúnak a mükénéi korban (i.e. 16-12. század) kellett lennie.

A háború okát ma abban látják a történészek, hogy a késő bronzkorban nyugatról érkező népek végigpusztították a Földközi-tenger partvidékét, s állandó fosztogatásaikkal ellehetetlenítették a görög városállamok kereskedelmét. Mivel a Dardanellákon keresztül folyó kereskedelmet Trója uralta, csábító célpont lehetett a görögök számára, és alkalmi szövetségbe tömörülve támadták meg a várost. Ez az elmélet azt is megmagyarázza, hogy Trója megtámadása miért közös vállalkozásként maradt meg a görögök emlékezetében.

A monda tehát megszépítette, lovagias megtorlássá nemesítette azt a háborút, amely a valóságban minden valószínűség szerint egy gyarmatosító rablóhadjárat volt. A peloponnészoszi királyok valószínűleg az i. e. 13. század végén indították.

Anakronizmusok. Az Iliász kb. 500 évvel a trójai háború után íródott, és Homérosz szóban továbbhagyományozódott mondai anyagot használt fel hozzá, ezért a mű tele van anakronizmussal.

Homérosz egyébként próbált archaizálni, saját korához képest „visszamenni”, de csak 200 évet sikerült visszahelyezkednie az időben. Sok minden van, amit nem tudott arról a korról, amelyről írt, hiszen ötszáz év telt el az ábrázolt események óta. Például az általa leírt fegyverek későbbiek, nem tudja, hogy használták a harci szekereket, és például a halotti sírbolt is tévedés, hiszen Mükénében máglyán égették el a halottakat.

Nem véletlen, hogy se Trója, se a trójaiak nem azonosíthatók az Iliász alapján: az eposz nem említ nemzeti specifikumokat, a trójaiak értékítélete azonos a görögökével, és a Hektór is görög név. Az eposz hősei is megkonstruált alakok, héroszok, félistenek, akik beékelődnek egy adott korba.

Másfajta anakronizmus, logikátlanság is felfedezhető: Homérosz művészi céljai érdekében (azért, hogy a legnagyobb hősöket cselekvés közben tudja bemutatni) felhasznál az ábrázolt korba bele nem illő eseményeket is. Például nem valószínű, hogy Parisz és Meneláosz párviadalára, amely a szerződés értelmében eldöntötte volna a két nép közti vitát, csak a háború utolsó évében került sor.

Mint ahogy az sem valószínű, hogy a csatákat a bástyafalról szemlélő Priamosz trójai királynak Heléné csak a háború utolsó évében mutatta meg Agamemnónt, Odüsszeuszt és a többi görög vezért.